669 talált állásfoglalás a fejlesztés kifejezésre

Kérdés: A kft. vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatott eszközök hasznos élettartama 3, 7, 10 és 30 év, maradványérték még nem lett megállapítva. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került, bevételként az eszközök értékcsökkenésével azonos mértékben lesz elszámolva. Az elszámolás módja: a támogatás összege osztva a támogatott eszközök könyv szerinti értékével. Az így kapott arányszámmal megszorozva az évenként elszámolt értékcsökkenést, kapjuk meg azt az összeget, amelyet időszakonként a passzív időbeli elhatárolásokból vissza kell vezetni a rendkívüli bevételek közé. Ha az eszköznél van maradványérték, a maradványértékre jutó támogatás az eszköz nyilvántartásból való kivezetéséig a passzív időbeli elhatárolások között marad. Másik lehetőség, amelynek során a halasztott bevételeket a hasznos élettartam alatt kell feloldani, ezért a maradványértékre már nem tartható vissza halasztott bevétel. Melyik megoldás a szabályszerű?

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportfejlesztési program keretében egy cégtől együttműködési megállapodás alapján látványcsapatsport-támogatás céljából személyi jellegű ráfordításai ellentételezésére vissza nem térítendő támogatást kapott. A szövetség által kiadott határozat a 2013-2014-es sportszezonra szól. A támogatásintenzitás 50%-os. A határozat szerint az összes személyi jellegű ráfordítás 30 millió Ft, ebből önerő 15 millió Ft, a támogatás összesen 15 millió Ft. 2013. évben a nonprofit kft. személyi jellegű ráfordításként 12 millió Ft-ot számolt el, mellyel szemben a szezonra megítélt 15 milliós támogatásból 14 millió Ft-ot kiutaltak számunkra. A felmerült 12 millió Ft ráfordítással szemben 12 millió Ft egyéb bevételt számoltunk el 2013. évre vonatkozóan, 2 millió Ft-ot időbelileg elhatároltunk 2014. évre. Helyesen jártunk-e el? A ráfordítások ellentételezésére kapott támogatás könyvelése esetén is figyelembe kellett volna-e vennünk azt, hogy a támogatás intenzitása 50%-os, azaz a 12 millió Ft felmerült ráfordítással szemben 2013. évben csak 6 millió Ft kapott támogatást számolhattunk volna el, és 8 millió Ft-ot kellett volna időbelileg elhatárolni?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a fiatal erdők állományneveléséhez kapott támogatást?

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Társaságunk 2013-ban kísérleti fejlesztésbe kezdett, amelynek a végső célja egy új eljárás bevezetése. A számviteli politika szerint a cég a K+F költségeket aktiválja. 2013-ban a K+F felmerült közvetlen költsége 90 000 E Ft. Ebben szerepel 10 000 E Ft-tal a fejlesztéshez beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása. A támogatási határozat alapján befolyt támogatási előleg 79 000 E Ft. A K+F 2013-ban nem fejeződött be. 2014-ben a K+F felmerült közvetlen költsége 178 000 E Ft, a befolyt támogatás 75 000 E Ft. A támogatási előleggel a társaság 2014-ben elszámolt. A K+F 2014. 03. 31-én befejeződött. Mennyi a 2013. 12. 31-én aktiválandó K+F összege? Mennyi aktiválható még 2014-ben? Mennyi a bekerülési értéke a fejlesztésből megvalósult és értékesíthető új eljárásnak?

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatás kapcsán a kiegészítő sportfejlesztési támogatást hova kell könyvelni?

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?