61 talált állásfoglalás a felmondás kifejezésre

Kérdés: A bt. beltagja (férj) válás után a bíróság által megítélt összeggel tartozik. Eddig nem rendezte, most végrehajtás alá került. Neki nincs vagyona, az üzletrészét tekintve a feleség mint végrehajtást kérő a Vht. 132/A. §-ában foglalt jogával élve, az adós (a férj) helyett él a felmondás jogával. Így a Ptk. 3:150. §-a szerint a tagsági jogviszony megszűnése miatt a volt taggal a bt.-nek el kell számolnia. Az üzletrész értéke 90 ezer Ft. Ha ezt kifizeti, maradhat a bt. beltagja? Ha ez nem fedi le a tartozást, mit tehet ő? Mi lesz ezután a bt. sorsa? A kültag viszi a bt. ügyeit, amíg nem találnak új beltagot? A bt.-ben több eszköz van, folyamatban vannak MVH-támogatások, szerződések. Van-e lehetőség valamilyen jogorvoslatra? Milyen feltételekkel tudna a beltag továbbra is a bt.-ben maradni? A cég nem kíván megszűnni.

Kérdés: A biztosításközvetítést végző társaság a munkatársainak járó jutalék szerződésben meghatározott részét nem fizeti ki az adott hónapban. Így biztosít fedezetet az esetlegesen felmondott biztosítások visszaírása (felmondása) miatt a munkatársak által visszafizetendő jutalékra, mivel a társaságtól a biztosító az ezek után járó, már kifizetett jutalékot visszakéri. Hogyan kell ezt a könyvelésben szerepeltetni?

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?

Kérdés: A földtulajdonos az általunk bérelt szántóterület haszonbérleti szerződését a lejárati idő előtt felmondta. Az őszi hónapokban több műveletet végeztünk a területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Hogyan számolunk el a tulajdonossal a mezei leltár értékéről? Számlát állítunk ki az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, vagy kártalanítás címen számlázzuk a mezei leltár értékét? A szerződés megszüntetése egy 5 éves támogatási program utolsó évében történik. Követelhetjük-e az utolsó év támogatási összegének megtérítését, amelyhez nem juthatunk hozzá? Milyen jogcímen, milyen bizonylatolással?

Kérdés: Egyik ügyfelem már több hónapja nem fizet. A szerződést nemfizetés címén felmondtam, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet megírtam, a programban lévő adatokat kimásoltam, hogy átadjam. Az ügyfelem nem fizet, vitatja a követelést, az egyenlegközlőt nem írta alá. Mit tehetek? A mérlegben ezt a követelést szerepeltessem? Milyen adóvonzata van? Bíróságon kívüli megegyezés lehetséges?

Kérdés: Cégek közötti megállapodás szerint munkaügyi jogutódlással dolgozó került átadásra olyan feltétellel, hogy ha az átvevő egy éven belül munkáltatói felmondással megszünteti az átvett munkavállaló munkaviszonyát, az átadó köteles részére megtéríteni a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést. Ez milyen bizonylat alapján számolható el és milyen költség?

Kérdés: TÁMOP 2.1.3. pályázat keretében oktatott alkalmazott munkaviszonya közös megegyezéssel/felmondással megszűnik. A tanulmányi szerződésben vállalta, hogy a képzés befejezésétől számított egy éven belül nem szakítja meg a munkaviszonyát, ellenkező esetben a tanfolyam költségét levonjuk tőle. Levonható? A pályázatnál a költséggel egyenlő volt a bevétel. Ha az alkalmazottól levonjuk, az előbbi egyezőség nem lesz igaz. Ugyanakkor mégis "károsul" a társaság, ha nem vonja le, mert más munkavállalóra is költhette volna a pályázati összeget.

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?

Kérdés: Egy társaság a következő feltételekkel kötött biztosítást:
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)