Őstermelő halála esetén a számlázás

Kérdés: A kft. az őstermelőkkel mezőgazdasági szolgáltatási szerződést köt: minden munkaműveletet a kft. végez el, és havonta számláz, a terményt is a kft. vásárolja fel és fizeti ki. Ha az őstermelő elhalálozik, akkor a továbbiakban kinek a nevére kell számlázni a költségeket? Kinek a nevére kell kiállítani a felvásárlási jegyet? Tudjuk, hogy az adott személy elhalálozott, de a hagyatéki eljárásra belátható időn belül nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalunk a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 19. §-ára. E szerint a hagyatéki eljárás akkor indul – a c) pont szerint -, amikor a jegyző olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Bérnevelésbe adott állatok elszámolása

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás alapján sem kártérítésről, sem kártalanításról nem beszélhetünk, így egyéb bevételként sem kerülhet elszámolásra semmi sem. A kérdésben leírtak szerint az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságuk biztosítja, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Euróban könyvelés két árfolyamon?

Kérdés: A kft. 2013-tól euróban vezeti a könyvelését. Tevékenységéből eredően naponta több száz felvásárlási jegyet állít ki forintban, amelyet a számlavezető bank vételi árfolyamán számol át euróra. Felvásárlási jegyeket naponta folyamatosan állítunk ki, és azok automatikusan átkerülnek a könyvelésbe (a könyvelőprogram a hivatalos devizaárfolyamot automatikusan átveszi a számlavezető bank honlapjáról). Emiatt a felvásárlási jegyek naponta 2 különböző árfolyammal kerülnek be a könyvelésbe. Megfelelő ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem megfelelő.A felvásárlási jegyeket (számlákat) forintban állítják ki, nyilvánvalóan azok kifizetése is forintban történik. Így felesleges a felvásárlási jegyeket forintról euróra átszámítani, hiszen a könyvelési program a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Erdő véghasználati vágása őstermelőnél

Kérdés: Őstermelő erdőgazdálkodó a költségeit tételesen számlák alapján vagy normatív költségek alapján (erdőterv) számolhatja el? Az erdő véghasználati vágása esetén az eladás felvásárlási jegy vagy számla alapján történik? Az addigi művelési költségek hogyan állíthatók szembe az árbevétellel? Az addig alanyi mentes őstermelő 5 000 000 Ft érték felett áfakötelessé válik?
Részlet a válaszából: […] Az őstermelő erdőgazdálkodó számlák alapján számolhatja el tételesen a költségeit. Az erdő véghasználati vágása esetén az eladás számla alapján történhet. (Nem tartozik az Áfa-tv. 7. számú mellékletében felsoroltak közé.) Az Szja-tv. 20. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Szolgáltatás kitermelt fa ellenében

Kérdés: Társaságunk erdőgazdálkodást, erdő­művelést is végez. A saját erdőn kívül magánszemélyek (őstermelők) számára megbízási szerződés alapján a magántulajdonú erdővel kapcsolatos valamennyi ápolási, fenntartási munkát, gyérítést, véghasználatkor a fakitermelést, valamint újraerdősítést végez. Elszámoláskor a fa értékéből levonjuk az elvégzett munka költségét. A megmaradt fa értékét felvásárlási jeggyel felvásároljuk az őstermelőtől. Helyes-e az ilyen módon (nettó) történő elszámolás?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem helyes!A válasznál abból kell kiindulni, hogy a társaságténylegesen végez mezőgazdasági (erdőgazdálkodási) tevékenységet, amagánszemély pedig nem, ő a társaság által kitermelt fát "adja el" atársaságnak részben a társaság által végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Felvásárlási jeggyel történő vásárlás

Kérdés: Társaságunk sertés-előállítással, illetve -értékesítéssel foglalkozik. A sertéseket őstermelőktől vásároljuk fel. Az őstermelők egy része felé felvásárlási jegyet állítunk ki, egy részük azonban áfás számlát ad. Ők nem egyéni vállalkozók az adóhivatali nyilvántartás szerint. Kérjük, ismertessék, hogy az általuk kibocsátott bizonylatoknak az értékesítés áfatörvényben előírt adatain kívül mit kell kötelezően tartalmaznia ahhoz, hogy minden számviteli és adójogszabálynak megfeleljen! Kérdésünk az is, hogy ezen adatokat más kapcsolódó nyilatkozaton is fel lehet-e tüntetni, vagy kötelező azt mindenképpen a számlára ráírni? Továbbá az ilyen, nem felvásárlási jegyen történő őstermelőktől való vásárlás adatait kell-e közölni az 1008-as bevallásban, és ha kell, ott melyik sorban, milyen összegben (nettó, bruttó) kell szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a kifizetőnek (felvásárlónak) nem kelladóelőleget megállapítania a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből.Számlaadás esetén a számlázott bevételből nem kell adóelőleget vonni, ha amagánszemély nem ad nyilatkozatot arról, hogy kéri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Bérhizlalás elszámolása

Kérdés: Gazdaságunk alaptevékenysége mezőgazdaság, sertéstenyésztéssel is foglalkozunk. A sertéstelepen megszületett malacokat már nem tudjuk saját istállóinkban felnevelni, hanem bérhizlalókhoz kerülnek, de az állomány a mi tulajdonunk marad, mi látjuk el táppal és gyógyszerrel is, a kész hízót mi értékesítjük. A bérhizlaló kompenzációs feláras jogállású őstermelő. A bérhizlaló "jövedelme": az elkészült hízó értékesítési nettó ára, - a kivitt malac és táp nettó ára, + kompenzációs felár. Átadott termékek a bérhizlalónak: - malacár nettó 12 000 Ft/db, - a táp ára nettó 20 000 Ft/1 darabra, - összesen: 32 000 Ft/db. A visszavett kész hízó nettó ára: 35 000 Ft/db, tehát a bérhizlalónak a példa szerint 3000 Ft/db fizetendő, plusz a bérhizlalási díjra a kompenzációs felár: [35 000-(12 000+20 000)]* 7% = 210 Ft, tehát ő darabonként (3000+210) 3210 Ft-t kap a bérhizlalásért. A fentiek alapján az őstermelő bruttó árbevétele 35 000 Ft+210 Ft, költségként elszámolhatja a malacárat, a tápárat. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak megfelelnek-e a hatályos Áfa- és Szja-tv.-nek? Ezt kellene nekem a kihelyező oldaláról lekönyvelni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás ellentmondásos, ezért nem leheteldönteni, hogy valójában bérhizlalás valósul-e meg vagy sem.A kérdésben leírtak szerint a hizlalásra kiadott malacok atársaságuk tulajdonát képezik. Ennek ellentmond, hogy a bérhizlaló afelvásárlási jegyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Engedmény a felvásárlási jegy értékéből

Kérdés: Egy társaság őstermelőkkel termeltetési szerződést kötött termények felvásárlására 2009. évre vonatkozóan 2009 márciusában. A szerződés alapján felvásárlásra került a termény. A teljesítéstől számított 15 napon belül kiállításra került a 3 dátumos felvásárlási jegy, ahol a teljesítés időpontja az átvétel napja, a kiállítás napja a teljesítéstől számított 15 napon belül, fizetési határidő a szerződés alapesetét figyelembe véve a teljesítéstől számított 75 nap. A szerződés szerint a fizetési határidő alapesete azt jelenti, hogy amennyiben a társaság megkapja a továbbértékesített termény ellenértékét határidőre, úgy 75 napon belül kifizeti az őstermelőket. További kitétel a szerződésben a fizetési feltételek között, hogy abban az esetben, ha a továbbértékesített termény ellenértékét nem kapja meg a társaság határidőre, azaz késve fizetik ki az ellenértéket, úgy a társaság az ellenérték bankszámlájára érkezését követő 5. banki napon belül köteles kifizetni az őstermelőknek a felvásárlási jegyek ellenértékét. A továbbértékesített termények ellenértéke nem került megfizetésre határidőre a társaság részére, ezért a társaság és az őstermelők megállapodást kötöttek követeléselengedésre. Ez azt jelenti, hogy az őstermelő elengedi a társasággal szemben fennálló bruttó követelésének 2,68%-át, és ennek fejében a társaság saját pénzeszközeiből kiegyenlíti a felvásárlási jegyek értékét a határidő lejárta előtt. Számokkal alátámasztva: a termény nettó értéke 100 egység, a kompenzációs felár 12, a felvásárlási jegy bruttó összege 112. Az elengedett követelés 3. A fennmaradó 109 kifizetésre került pénztárból, bankból, összevezető levéllel. Kérdéseim: Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében helyesen gondolom-e, hogy a felvásárlási jegy így teljes mértékben kifizetettnek minősül, és az áfabevallásban levonásba helyezhető a 12 egység kompenzációs felár? A 0908-as bevalláson az őstermelőnek kifizetett összeg jelentésekor a fenti összegek közül melyiket kell bevallani? A 112-t vagy a 109-et? Az őstermelő szempontjából a fenti számok alapján mi számít bevételnek? A 109 vagy a 112? Az őstermelők esetében értelmezhető-e a követeléselengedés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 204. §-a (2) bekezdésének a) pontja egyértelműenúgy rendelkezik, hogy a felvásárló a termelő által rá áthárított kompenzációs feláratcsak akkor vonhatja le, ha az adott ügylet kompenzációs felárral növeltellenértékét (bruttó ellenérték) a termelő felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Felvásárlási okirat kiállítása

Kérdés: A társaság mezőgazdasági őstermelőktől vásárol felvásárlási jeggyel. A felvásárlási jegy mellé nyilatkozatot kérünk az őstermelőktől, hogy van-e más tevékenységük az adószámuk alatt, és ha van, mely tevékenységükből származik a nagyobb bevételük, hogy jogosultak-e a kompenzációs felár érvényesítésére. Nincs őstermelő, aki ilyen nyilatkozatot aláír. Ilyen esetben a felvásárlási jegyre írjon-e a társaság kompenzációs felárat vagy ne írjon?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 202. §-ának (3) bekezdése határozza meg afelvásárlási okirat kötelező adattartalmát. A kérdéshez kapcsolódóan afelvásárlási okiraton – a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának,valamint a termék beszerzőjének, a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Őstermelő, egyéni vállalkozó az áfakörben

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó és egyúttal mezőgazdasági őstermelő – aki mint őstermelő nem élt választási jogával – tehát felvásárlási jegyet kap értékesítéseiről. Kérdésem a következő: ugyanaz a magánszemély kétféle adózást (áfát és kompenzációs felárat) egyidejűleg alkalmazhat-e? Vagy pedig áfabevallásában a mezőgazdasággal kapcsolatos számláit is szerepeltetnie kell? Mint őstermelő jelentkezzen be az áfa alá? Kérdezem továbbá, ha mint egyéni vállalkozó kombájnt vásárol, őstermelőként kompenzációs feláras, a tárgyi eszköze után levonhatja-e az áfát, ha mint vállalkozó végez mezőgazdasági bérmunkát.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. – a személyijövedelemadó-törvénytől eltérő módon- nem a tevékenység végzésének formájától – pl. egyéni vállalkozó, őstermelő -,hanem – főszabályként – a végzett tevékenységtől függően tartalmazrendelkezéseket. Ez azt jelenti, hogy az Áfa-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
1
2