Mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezménye

Kérdés: Az egyik társaság az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál történő foglalkoztatásának támogatási (járulékkedvezmény) kedvezményét szeretné igénybe venni. Az igénybevétel minden feltételének megfelel. Tájékoztatás szerint a 29% tb-t, a munkaadói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetnie. Kérdésem, hogy ebben az esetben hogyan kell könyvelni a költségeket? Ez a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...mikro-, kis- és középvállalkozások járulékkedvezményt afoglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükségesintézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. tv.-ben foglaltak szerintérvényesíthetik. Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése

Kérdés: Sertéstenyésztéssel foglalkozó egyéni vállalkozó vagyok. Szeretném megszüntetni egyéni vállalkozásomat, és mint őstermelő akarom ugyanezt a tevékenységet folytatni családi gazdálkodás keretében. Mik a teendőim a megszűnéskor? Van-e áfafizetési kötelezettségem a tárgyi eszközeim után, ha mint őstermelő ugyanezeket az eszközöket fogom használni? Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem? 2002 óta családi gazdálkodó is vagyok egyben. Jól tettem-e, hogy mint egyéni vállalkozó adóztam, vagy őstermelőként kellett volna?
Részlet a válaszából: […] ...(a cselekvőképességelvesztésének esetét és az egyéni vállalkozó elhalálozását kivéve) akisvállalkozói kedvezmény, a foglalkoztatási kedvezmény és a kisvállalkozóiadókedvezmény visszafizetésére vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Tanulmányi szerződés felbontása

Kérdés: Egy társaság tanulmányi szerződést kötött az általa megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszeméllyel 2002. évben. A tanulmányi szerződés szerint a társaság átvállalja a megbízott továbbképzésének költségét, a megbízott viszont kötelezettséget vállal arra, hogy tanulmányai befejezése után ismereteit a megbízónál hasznosítja legalább öt évig. A társaság a megbízott nevére szóló számla alapján az oktatási költséget lekönyvelte, és a számla összegét átutalta az oktatási intézménynek 2002. évben. Megbízott tanulmányait 2003. évben befejezte, és még további két évig dolgozott megbízója számára. 2005. évben a tanulmányi szerződést felbontották, a ledolgozott idővel arányos részét a megbízó elengedte, és az átvállalt oktatási költség fennmaradó részének megfizetésére kötelezte a megbízottat. Az összeg megfizetése öt év alatt egyenlő részletekben esedékes. 2005. évben a társaság ez utóbbi összeget egyéb bevételként elszámolta. Helyesen könyvelt-e a támogatást nyújtó társaság? Keletkezett-e jövedelme – bármilyen jogcímen – a megbízottnak? Felmerül-e a természetbeni juttatás, ha igen, hogyan kezelendő a visszafizetendő összeg?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízó amegbízottat, akkor ezzel összefüggésben nem keletkezik jövedelme amegbízottnak. A vállalt időnél rövidebb ideig történő foglalkoztatás miatt aledolgozási idő arányos résznek elengedése sem a megbízónál, sem a megbízottnálnem keletkeztet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Alkalmi munkavállaló bére

Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy az állományon kívüli dolgozók munkabéreként kell elszámolni az alkalmi munkavállalók bérét. Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény szerint az alkalmi munkavállalóknak kifizetett munkabér és közteherjegy a számvitelben személyi jellegű egyéb kifizetés. Lehet, hogy valami elkerülte a figyelmemet? Vagy mást takar az alkalmi munkavállalók bére és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás fogalma? A szakképzési hozzájárulásnak mi az alapja az egyik, illetve a másik esetben?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy az 1997. évi LXXIV.törvény szűkebben értelmezi az alkalmi munkavállalói könyvvel történőfoglalkoztatást, mint a munkaügyi statisztika.A hivatkozott törvény 2. §-a alapján a törvényalkalmazásában alkalmi foglalkoztatásnak minősül, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Szakképzési hozzájárulás fizetése (eva)

Kérdés: Evás vállalkozás alkalmazottja után a foglalkoztatás minden megkezdett hónapjában a tárgyhó első napján érvényes minimálbér kétszerese után kell szakképzési hozzájárulást fizetni. Meg kell-e fizetni ezt az összeget, ha az alkalmazott táppénzen, GYED-en, GYES-en, GYÁP-on van?
Részlet a válaszából: […] ...keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értvekülönösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, afoglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulásfizetésére köteles. Az adóalany által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek

Kérdés: Egy kft. 3 fő tagból áll: egy fő nyugdíjas ügyvezető és két nagykorú gyermeke, akik korábban befektetési céllal szálltak be a kft.-be 20-20 százalék jegyzett tőkerészesedéssel. Minden tevékenységet a nyugdíjas ügyvezető végez, az egyik 20 százalékkal részesedő tag azonban korábbi munkahelye megszűnése miatt munkanélkülivé vált. A két szóban forgó tag egyébként tagsági jogviszonya alapján munkabért nem kapott, mivel nem is végzett tevékenységet, és állandó, 36 órát meghaladó foglalkoztatással rendelkezett jelen kft.-n kívül. A most megszűnt munkaviszonyú tag esetében – úgy gondoljuk – nincs foglalkoztatási kényszer, tehát pl. a munka nélküli tagot nem vagyunk kötelesek legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni és járulékolni. Végezetül, ha a nyugdíjas ügyvezető 2006-ban nem kíván jövedelmet önmagára elszámolni, mivel a képződő osztalékra számol, megteheti-e ezt, s ha igen, milyen terheket kell figyelembe vennie (eho, járulék stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzési kötelezettsége(amelyet egyébként a társasági szerződés határoz meg). Tehát a tagmunkaviszonyának megszűnése miatt nincs foglalkoztatási kényszer. A kft. amunka nélküli tagot nem köteles legalább a minimálbér alapján foglalkoztatni,és járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék 11százalék.A Tbj-tv. a fizetésre nem kötelezett kivételek között nememlíti, hogy a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása esetén (saját jogúnyugdíjasnak minősül a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőis) ne kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...képviselőjének hozzájárulása is szükséges.Az Mt. 72. §-a nem zárja ki, hogy a nyugdíjas nem lehet munkavállaló. Azalkalmi foglalkoztatásnak nem feltétele az, hogy az alkalmi munkavállaló amunkaügyi központnál regisztrált személy legyen. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján az egyéni vállalkozó azegészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékűvállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bértámogatás (eva)

Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. a Fővárosi Munkaügyi Központtal kötött megállapodás alapján 50 év feletti dolgozó foglalkoztatása után bértámogatásban, illetve járulékátvállalási támogatásban részesül. A támogatás összege után kell-e 15 százalék evát fizetni? A kapott összeget rendkívüli bevételként kell-e könyvelni kettős könyvvezetés esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szerint a kft.-nek az Szt. rendelkezései szerintelszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevételt, bevételtkell bevételnek tekinteni. Az Szt. szerint a kapott támogatás egyéb bevételnekminősül. Az Eva-tv. nem tartalmaz adóalap-módosítást a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
14
15
16
18