Találati lista:
131. cikk / 183 Üzletág vételének elszámolása
Kérdés: A társaság megvásárolta a több ezer előfizetői szerződést jelentő internetszolgáltató üzletágat a munkavállalókkal, a hardverekkel együtt. Az átvétel időpontja december 1-je. A szerződött vételár 50 százaléka kerül csak teljesítésre decemberben, előlegszámlával, a másik 50 százalékot a következő évben 10 havi egyenlő részletben számlázza az eladó. A tizedik részlet csökkentésre kerül azon előfizetői ügyfelek miatt, akikkel a szerződést nem sikerült megújítani. A vevő nem szeretné aktiválni decemberben az első kifizetett 50 százalékot. Mi a helyes eljárás? Az immateriális javak között hol és mikor helyes aktiválni? A hardverek, illetve az átvett munkavállalók bére és annak járulékai decemberi költségként elszámolásra kerültek. Aktiválás után alkalmazható-e progresszív értékcsökkenési leírás? 3, 6, illetve 11 hónap elteltével újabb hasonló akvizíciókat hajt végre a vevő, kisebb ügyfélkörrel. Ezek ráaktiválandók az elsőre? Elszámolhatók esetleg egy összegben? Ha az első ügyfélkör értékcsökkenés-elszámolása progresszív, lehetnek-e az utóbbiak lineáris elszámolásúak?
132. cikk / 183 Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
133. cikk / 183 Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: A címhez kapcsolódóan a 2532. számú kérdésre adott válasz olvasása után azt gondolom, hogy a foglalkoztatónak nincs jelentési és bevallási kötelezettsége az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé. Viszont egy másik szaklapban azt olvastam, hogy a 708-as bevallásban adatot kell közölni az alkalmi foglalkoztatásról. Hogyan és milyen módon kell ezt megtenni, mert a bevallásból és a kitöltési útmutatóból nekem nem derül ki?
134. cikk / 183 Cégtelefon utáni munkaadói járulék
Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
135. cikk / 183 Költségek összevont számlázása
Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik alkalmazottjának feladatát képezi a kelet-európai partnerirodák pénzügyi és számviteli tevékenységének felügyelete. Az alkalmazott tevékenységével kapcsolatos költségeket az ügyvédi iroda továbbszámlázza. A számla összevontan tartalmazza az alkalmazott bérköltségét, ennek járulékterheit, az utazások költségét, a tevékenység egyéb költségeit. A költségek továbbterhelését tartalmazó kimenő számlán feltüntetésre kerül – a szerződésnek megfelelően –, hogy a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e áfát felszámítani a számlában?
136. cikk / 183 Alibifelmondás díjának elszámolása
Kérdés: "A" zrt.-ben a dolgozók munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. "B" zrt. a dolgozókat azzal a feltétellel foglalkoztatja, hogy a végkielégítést és a felmondási időre járó összegeket azok járulékaival együtt nem a dolgozók kapták meg, hanem a dolgozókat átvevő "B" zrt. Az érintett dolgozók ezen összegeket a "B" zrt.-nél lévő munkaviszonyuk esetleges megszüntetése esetén kapják meg. Hogyan kell a fentieket könyvelni az átadó "A" zrt.-nél, illetve az átvevő "B" zrt.-nél? Ez utóbbinál időbelileg el kell-e határolni a bevételként elszámolt összeget?
137. cikk / 183 Nem kötelező elektronikus adóbevallás
Kérdés: Melyik elektronikus adóbevallási kötelezettség melyik adózói körre nem kötelező? Jogszabályi hivatkozást is kérnék megjelölni!
138. cikk / 183 Szakképzési hozzájárulás (eva)
Kérdés: Az evás kft. alkalmazotti létszáma 3 fő, 1 fő betegápolás miatt fizetés nélküli szabadságot kért és kapott. Hogyan számoljuk el a szakképzési hozzájárulást?
139. cikk / 183 Vállalkozói tevékenység megszüntetése vagy jogutódlása
Kérdés: Egy házaspár mindkét tagja, mint egyéni vállalkozó vezet egy-egy vállalkozást. A feleség vállalkozását a férj átveszi, és a kettőt összevonva ő üzemelteti tovább, a feleség a vállalkozói igazolványát visszaadja. Ebben az esetben a vállalkozás jogutódlásnak, vagy megszüntetésnek számít-e? Mi a teendő az egyik, illetve a másik esetben a feleség, illetve férj részéről?
140. cikk / 183 Vállalkozói kivét hiányában elektronikus bevallás
Kérdés: Az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására 2007. évtől kötelezettek körével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Heti 36 órás munkaviszony melletti egyéni vállalkozónak, aki alkalmazottat nem foglalkoztat, és akinek egész évben nincs vállalkozói kivétje (év végén osztalékként veszi ki jövedelmét), 2007. évtől elektronikus úton havonta nullás bevallást fog küldeni?
