93 talált cikk a fordított adózás kifejezésre

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: Cégünk az önkormányzattól 2003. évben építési telket vásárolt. Az adásvételi szerződésben szerepel az önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a Földhivatalban a tulajdonjog megszerzésével egy időben bejegyeztek. Cégünk vállalta, hogy a telket 5 éven belül beépíti, de ezt sajnos nem tudtuk teljesíteni. Az önkormányzat élni kíván a visszavásárlás jogával. A tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jog dologi biztosítéknak minősül-e? Ha igen, belép a fordított adózás szabálya? Ha áfás számlát kell kiállítani, az eredeti vételárat bruttó vagy nettó összegként kell feltüntetni, amennyiben a visszavásárlási jognál kikötötték, hogy a vételár azonos az eladási árral? (2003-ban az eladási ár nem tartalmazott áfát.) Amennyiben bruttó összegként számlázzuk, cégünk veszteséget fog az eladáskor realizálni.

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?

Kérdés: 2007. november 14-én kötött vállalkozási szerződésben – építésiengedély-köteles – biogáztermelő blokk elkészítésére vállalkoztunk. 2008. 02. hóban befogadott tervezői számlát továbbszámláztuk a normál adózás szerint. A megrendelő 05. hóban az Áfa-tv. 142. §-ra hivatkozva visszaküldte számlánkat, szerinte a szerződést egyben kell értelmezni, és az egész mű elkészítése fordított adózás alá esik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy jelen esetben a tervezést az egész részeként, vagy önállóan kell-e értelmezni az Áfa szempontjából!

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A projekt megvalósítása során alvállalkozókat veszünk igénybe. Az alvállalkozók egy része olyan munka megvalósításában működik közre, amely részben vagy egészében építési engedélyhez kötött. Milyen számlát állíthatnak ki az alvállalkozók?

Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy projekt megvalósítása saját kivitelezésben végzett beruházás? A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll, de minden munka az új ingatlan bekerülési költségét növeli. A kivitelezés részfeladatait különböző vállalkozások végzik. Milyen számlát állíthatnak ki a vállalkozók? Mi a helyzet az ingatlanhoz közvetlenül nem kapcsolható, de a bekerülési értékbe beszámító részterületek (műszaki szakértő, tervező, adminisztráció stb.) esetén?

Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?

Kérdés: "A" vállalkozás munkajogi jogutódlással átveszi "B" társaság munkavállalóit a hónap első napjával. Adminisztrációs hibák miatt az átvétel csak a hónap 15. napjával történik meg. "A" és "B" vállalkozás megállapodtak abban, hogy a hónap első felére eső munkabért és annak járulékait, amelyek "A" vállalkozásnál merültek fel, "B" társaság megtéríti. Kell-e számláznia "A" vállalkozásnak "B" társaság felé? Ha igen, akkor az áfát fel kell-e számítani? Ha kell számlázni, a számlán milyen jogcím szerepeljen?