960 talált cikk a fordulónap kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál felszámolás kezdődött. A felszámolás kezdőnapja előtti hónap munkabéreit a cég már nem tudta kifizetni. Így az 1008-as bevalláson a jövedelmeket, valamint a céget terhelő és a levonandó járulékokat sem kell szerepeltetni. Kérdésem, hogy a felszámolás kezdőnapja előtti fordulónappal készülő beszámolóban sem kell könyvelni a béreket költségként, illetve a járulékokat kötelezettségként? Ha kell könyvelni, akkor a beszámoló nem fog megegyezni az APEH-folyószámlával?

Kérdés: 2009-ben az egyik partner által számlázott összegek tévedésből kiegyenlítésre kerültek. A szakmai felülvizsgálat megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. A számlákat – a hiba felderítése után – visszaküldtük a számlakibocsátó részére, nyilvántartásunkból, könyvelésünkből kivezetésre kerültek. Partnerünk, a tévesen átutalt összeget nem utalta vissza. (Tartozik előjelű szállító szerepel a 2009. évi beszámolóban!) A visszajáró pénzt 2010. évben peresítettük. 2009. évben erre az összegre céltartalékot képeztünk. Mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat, kérdésünk, mi a teendő 2010. év végén, miként kell elszámolni, miként kell kezelni ezt a követelést a beszámolóban?

Kérdés: Euróért külföldi tőzsdén vásárolt (euróban jegyzett) külföldi részvényt – jelen esetben tartós befektetés – kell-e értékelni az év végi árfolyamváltozás miatt az Szt. 60. §-a szerint?

Kérdés: A Gt. szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke arányában – a törzstőkén felüli vagyon összegét is. A korábbi évek felhalmozott tőketartalékának és eredménytartalékának figyelembevétele mellett megköveteli-e ez a rendelkezés a folyó év eltelt időszaka eredményének, mint már meglévő vagyonnak az arányos figyelembevételét is?

Kérdés: A devizakockázat fedezése céljából társaságunk két devizás kamatcsereügyletet kötött külföldi székhelyű anyavállalatával. Az ügylet lényege, hogy egy más vállalkozó felé fennálló, devizában vállalt hitelkötelezettség, teljes, devizában teljesítendő, tőke- és fix kamat cash flow-it elcserélte ugyanezekre az időpontokra vonatkozó, forintban teljesítendő tőke- és változókamat-fizetési cash flow-kra. Az ügylet következtében adott időpontra társaságunk változó kamatozású forintkötelezettséggel rendelkezik anyavállalata felé, de követel tőle ugyanekkor fix kamatozású devizatartozást, amely éppen akkora összeg lesz devizában, mint a más vállalkozónak ugyanazon a napon fizetendő devizahitel-törlesztés és fixkamat-fizetés összege együtt. A pénzmozgások bruttó módon megtörténnek. Hogyan kell elszámolni termelő-szolgáltató vállalkozásként ezt az ügyletet, ha társaságunk nem választotta a valós értékelés lehetőségét? Mit kell bemutatni az ügylethez kapcsolódóan a kiegészítő mellékletben?

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat – megállapodás alapján – USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.

Kérdés: A zrt.-ből kiválik 4 kft. A közgyűlés elfogadta a vagyonmérleg-tervezetet, amely tartalmazza azt, hogy a kiváló részvényesek mely eszközállományt viszik ki, illetve mekkora összegű hitelállományt vállalnak hozzá. A tervezetben 40 millió Ft veszteség van beállítva a kért átutalási időpontig. Az átalakulási tervben nincs szó arról, hogyan osztoznak a veszteségen, a kivitt ingatlan és hitel összegét milyen formában módosítja az időszak eredménye. Voltak olyan részvényesek, akik sem a zrt.-ben, sem a kiváló kft.-kben nem akartak tagok lenni. A határozatban elfogadták, hogy őket névértéken fizetik ki. A végleges vagyonmérlegben kimutatott egy részvényre jutó érték kevesebb lesz, mint a tervezetben volt. Az elszámolást kérők, illetve kiválók kötelesek elfogadni a végleges vagyonmérleg értékei alapján, hogy kevesebb összeg kerül kifizetésre, hogy az adott ingatlanhoz több hitelt kell átvállalniuk? Megegyezés alapján mehet-e a tényleges eszköz és kötelezettség kivitel a terv számai alapján, vagy kötelező a kiválóknak tudomásul venni azt, hogy a végleges adatok alapján a megállapodás szerinti eszközhöz nagyobb kötelezettséget kell kivinniük?

Kérdés: Társaságunk jelenleg forintban vezeti a könyveit. Mivel hitelei CHF-ben merültek fel, az árfolyam-különbözet elkerülése érdekében át szeretne térni a CHF-es könyvvezetésre. Az Szt. 20. §-ának (5) bekezdése szerinti küszöb számításakor a CHF-es hitelek törlesztésekor, fordulónapi átértékeléskor felmerült realizált és nem realizált árfolyam-különbözet forintos tételnek minősül, vagy minősíthető CHF-alapúnak?

Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?

Kérdés: Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?