960 talált cikk a fordulónap kifejezésre

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?

Kérdés: A rendkívüli értékcsökkenés elszámolásával és annak társaságiadó-vonzatával kapcsolatban kérdezem: mely esetben nem kell adóalapot növelő tételként elszámolni a rendkívüli értékcsökkenést?

Kérdés: A gyógyászati termékeket előállító társaság ezen termékének a klinikai kutatására egy külföldi egyetemi kutató intézettől kapott számlát, mely a termék kutatási projektjének a ráfordításait tartalmazza. Milyen módon lehet ezen kutatási-fejlesztési ráfordításokat elszámolni, figyelembe véve, hogy ezek már a folyamatosan gyártás alatt lévő termékekre vonatkoznak? A másik kérdésünk: különböző országokban 1-10 évi fenntartási díjakról kapott számlát a társaság egy szabadalommal foglalkozó intézménytől, hogyan kell ezeket elszámolni?

Kérdés: A társaság 2008. évben a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon belül "Vállalati innováció támogatása" projektjavaslatot nyújtott be, amelyet az új megújuló energiát hasznosító geotermikus hőszivattyúrendszer kifejlesztésére projektként el is nyert. A projekt elszámolható költségei a szerződésben meghatározottak szerint: K+F, marketing. A projekt célja 10 db prototípus előállítása. 2008-ban anyagköltség, munkabér és járulékai merültek fel, néhány kisebb értékű tárgyi eszköz került beszerzésre. A támogatás összegéből decemberben előleget kaptunk. Helyesen számoltuk-e el a társasági adó, a számvitel szempontjából, ha a költségeket a saját előállítású eszközök főkönyvi számlára vezettük át, a beszerzett tárgyi eszközöket pedig a beruházás főkönyvi számlán hagytuk? A kapott előlegből sem számoltunk el bevételt.

Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?

Kérdés: Társaságunk 2009. január 31-i időponttal (mérlegkészítés időpontja) elkészítette a 2008. évi mérleget, mely szerint – és a taggyűlés határozata szerint – a tulajdonosok számára osztalékfizetési kötelezettséget írt elő. Az osztalékfizetésre 2009 februárjában került sor. Az osztalékfizetés időpontjáig a mérleget a cégbíróságon letétbe kell helyezni? A céginformációs szolgáltatóhoz a kifizetést megelőzően meg kell küldeni? Vagy lehetséges majd az általános szabályok szerinti határidőre a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek megfelelni?

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?