692 talált cikk a gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?

Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?

Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]

Kérdés: Egy általunk könyvelt közhasznú nonprofit gazdasági társaság megszünteti közhasznú jogállását. Az elmúlt években jelentős adómentesen képzett saját tőkéje halmozódott fel. Milyen főkönyvi tétellel kell ezt a kérdést rendezni a könyvelésben?

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság 3000 E Ft részesedéssel rendelkezik egy másik belföldi gazdasági társaságban, amelyben a meglévő részesedés értékének növelése érdekében további ázsiós tőkeemelést hajt végre készpénz átadásával. A tőkeemelés során a jegyzett tőkére átadott készpénz 3000 E Ft, a tőketartalék részére átadott készpénz 7000 E Ft. Hogyan kell ezt könyvelni a tőkeemelést végrehajtó társaságnál? Mi lesz a részesedés értéke? A tőketartalék részére átadott készpénz értékét el kell-e különíteni?