Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosítási jogviszony Ausztriában

Kérdés: Ausztriában főállású magyar állampolgár magyarországi kft. ügyvezetője lesz. A Tbj-tv. és a Ptk. szerint biztosítási jogviszonyt eredményez-e, ha tulajdonos is lesz a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján önmagában az, hogy egy Ausztriában főállású magyar állampolgár, aki a magyarországi kft. ügyvezetője lesz, egyben tulajdonos is lesz a társaságban, nem eredményez biztosítási jogviszonyt.A Tbj-tv. alapján biztosítottnak minősül a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet a befektetett eszközök között nyilvántartásba vett. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően az felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint eredmény keletkezett. Ez után kell társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a kérdés szerinti apport könyvviteli elszámolása 2016. január 1-jével alaposan megváltozott. 2016. január 1-je előtt az apportált üzletrész könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként, az apportált üzletrész társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Lakóingatlan apportálása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján felesleges utalni arra, hogy a (B1) társaság egy EU-n kívüli társaságnak is a tulajdonosa.Ha a (B1) társaság a már évek óta a könyveiben szereplő lakóingatlant az (Ú1) társaságba apportálja, akkor a lakóingatlan piaci értékét kell az alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] A kérdést ugyan teljes terjedelmében idéztük, de a válaszhoz azt még ki kell egészíteni. Csere esetén az egyik fél elad, a másik fél vásárol, illetve a másik fél elad, és az egyik fél vásárol, az egyik fél által eladott üzletrész piaci értéke megegyezik a másik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Növénytermesztési, állattenyésztési célra bérbe vett ingatlan adómentessége

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 13. §-ának h) pontja valóban az idézett szöveggel fogalmaz meg mentességet bizonyos épületekre. A törvényi definíciónak több eleme van, s minden egyes elemében foglalt feltételnek teljesülni kell ahhoz, hogy a mentesség megállapítható legyen. Egyfelől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrészt terhelő illeték

Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzés illetéke.Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe tartozó tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.
Kapcsolódó címke:

Földhasználati jog elhatárolása

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdések a hétköznapi logikát tükrözik, a számviteli elszámolásból – amely a számviteli alapelvekre épít – egyértelműen következik a válasz: a számlázáskor elszámolt nettó árbevételt 10 évre időbelileg el kell határolni, a földhasználati jog alapításából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság áttérése a kivára

Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint – többek között – növelnie kell az adózás előtti eredményt a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak jogutód nélküli megszűnése esetén a 13/A. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban adómentes saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése

Kérdés: Egy általunk könyvelt közhasznú nonprofit gazdasági társaság megszünteti közhasznú jogállását. Az elmúlt években jelentős adómentesen képzett saját tőkéje halmozódott fel. Milyen főkönyvi tétellel kell ezt a kérdést rendezni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú nonprofit gazdasági társaság számára sajátos nyilvántartási és beszámolókészítési kötelezettséget az Szt. nem ír elő, és nincs külön kormányrendelet sem a beszámolókészítésükre vonatkozóan.Ugyanakkor a Tao-tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése előírja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.
Kapcsolódó címkék:  
1
17
18
19
69