Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. Ennek alátámasztására a választ a megfelelő jogszabályi helyekre hivatkozással kezdjük.A 2013. évi CLXXVII. törvény 12. §-ának (1) bekezdése alapján a Ptk. hatálybalépésekor (2014. március 15.) a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Továbbra is fenntartják a Számviteli Levelek 326. számában a 6662. számú kérdésre adott állásfoglalásukat, függetlenül attól, hogy az igazságügyi miniszter attól érdemileg eltérő, azzal ellentétes álláspontot közölt a Magyar Ügyvédi Iroda elnökének küldött levelében?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek minden egyes példányán szerepel, hogy a kérdésekre adott válaszok a szerkesztők, a szakértők szakmai véleményét tartalmazzák. Így továbbra is fenntartjuk – a kérdés szerinti válaszban leírt – szakmai véleményünket, de ismertetjük az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Zenei-művészeti tevékenység számlája

Kérdés: Társaságunk 92.31.21.25 SZJ-számmal zenei-művészeti tevékenységről fogadott be számlát. A szolgáltatás igénybevételére a partnereknek tartott év végi összejövetel (megvendégelés) alkalmával került sor, az esten történő zenei fellépők (színészek, művészek) fellépési díját tartalmazzák. Évekkel ezelőtt az adóhatósággal egyeztettünk, és azt a választ kaptuk, hogy csak ezen SZJ-számmal számlázott zenei-művészeti tevékenység számolható el költségként (52.), és az áfa visszaigényelhető. Az Áfa-tv. az SZJ-szám vonatkozásában nem ír elő tiltást, de kétségeink merültek fel a 120. § alapján. Helyesen jártunk el a 2011-2015. években, ha a szolgáltatást nem reprezentációként kezeltük, az adóterhet nem fizettük meg, az áfát pedig visszaigényeltük?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Szolgáltatások Jegyzéke 2010. 04. 20-tól hatálytalan, 2008. 01. 01-től a TEÁOR 2008 van érvényben. Így a kérdésben szereplő SZJ-számra való hivatkozás 2011-től nem alapoz meg adóelkerülést. A TEÁOR 2008 szerint az előadó-művészetet a 90.01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ptk. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazása

Kérdés: A 2013. évi CLXXVII. törvény 9. §-ának (5) bekezdése szerint: A Ptk. hatálybalépésekor működő, az 1959. évi IV. törvényben nevesített állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, valamint a leányvállalat a 2014. március 14-én hatályos, rá vonatkozó jogszabályok szerint működhet tovább, azonban ilyen típusú jogi személyek nem alapíthatók. A hivatkozottak jelentik-e azt, hogy a nevesített gazdálkodó szervekre nem vonatkozik a 2015. 03. 15-től hatályos, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény? Ha nem vonatkozik rájuk, akkor e gazdálkodó szervek nem alakulhatnak át? Csak végelszámolással vagy felszámolással szűnhetnek meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük. Röviden a válaszunk az, hogy a különböző jogszabályi előírásokat összefüggésükben kell értelmezni, vizsgálni.A kérdésben hivatkozott CLXXVI. törvény idézett elő­írása szerinti szervezetek a 2014. március 14-én hatályos, rájuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Szt. változása – Rendkívüli tételek megszüntetése

Kérdés: Kérdés: Néhány nappal ezelőtt olvastam, hogy a számviteli törvény 2016. január 1-jétől jelentősen módosul (legalábbis a módosítást tartalmazó törvény terjedelméből ez következik). Lehetne ezen módosítások közül néhányról, számlaösszefüggésekkel is kiegészítve, a Számviteli Levelekben is olvasni?
Részlet a válaszából: […] Olvasóink kérését – legjobb tudásunk szerint – igyekszünk teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy a 2016. január 1-jétől hatályos előírások mindegyikére nem tudunk kitérni, bár – feltételezhetően olvasóink kérdései kapcsán – többségére még a hatálybalépés előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:183. §-a a pótbefizetés teljesíthetőségének feltételeként egyértelműen előírja, ha társasági szerződés arra a taggyűlést feljogosítja. A társasági szerződésben nem szabályozott esetben, a tulajdonos is, a pótbefizetést fogadó társaság is minimum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. 3:183. §-a – a Gt. szabályaitól eltérően – lehetőséget adott arra, hogy a tagok a pótbefizetést pénz­eszközök átadása mellett egyéb eszközök átadásával is teljesíthessék. Az így átadásra kerülő eszközöknek azonban apportképesnek kell lenniük.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi szolgáltatás díja

Kérdés: Egy orvosi kft.-nek az OEP-től kapott egészségügyi szolgáltatás díjáról havonta kell-e számlát kibocsátania?
Részlet a válaszából: […] A háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenységet végző gazdasági társaságoknak az általuk elvégzett egészségügyi szolgáltatásnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által megállapított, visszaigazolt díját, mint az egészségügyi szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Az ügyvédi irodánál megállapodhatnak-e a tagok a nyereség felosztásában más százalékos arányban történő részesedésben, mint ahogyan azt a bevitt vagyon képezné az eredményfelhasználásnál? Azaz belső nyilvántartásuk alapján mindenki az általa termelt eredményre jogosult, ami azonban eltér az éves adózott eredmény felosztásánál a rá eső résztől.
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. szerint az ügyvédi iroda jogi személy. A jogi személyek esetében az új Ptk. rendelkezéseit alkalmazni kell. Mivel az osztalékfizetésre vonatkozóan az új Ptk. az ügyvédi iroda esetében külön rendelkezést nem tartalmaz, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Betéti társaság beltagja külföldön

Kérdés: A bt. beltagja kiment Németországba dolgozni. Ott alapított egy kft.-t. Itthon a bt.-ben nincs tevékenysége, csak fizeti a beltag után a járulékokat. A bt. számlázhat-e a kft.-nek, ha megállapodást kötnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem számlázhat.Ha a bt. beltagja kiment Németországba, és ott alapított a kft.-nek megfelelő gazdasági társaságot, akkor – nagy a valószínűsége, hogy – Németországban kell saját maga után a személyi jövedelemadót, a tevékenysége után az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címkék:  
1
25
26
27
70