Osztalék a Gt. hatálya alatt

Kérdés: A 6557. kérdésre adott válaszuk szerint az új Ptk. rendelkezései nem teszik lehetővé a tulajdoni hányadtól való eltérést az osztalékfizetés során. Amennyiben a kft. a társasági szerződését még nem módosította, azaz a Gt. hatálya alatt áll, ez évben (2014. évről) dönthet-e még úgy a taggyűlés, hogy a tulajdoni hányadtól eltérően vesznek fel osztalékot?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-ának (3) bekezdése alapján a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt adózott – az Szt. előírásai szerint meghatározott – eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági támogatások elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások – összegüket tekintve – általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!
Részlet a válaszából: […] A gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós összkép bemutatásának követelménye a számviteli alapelvek valamennyiének a teljesítését igényli. Nemcsak a teljesség, de a valódiság számviteli alapelv követelményeinek is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a törvényekben előírt lépé­seket nem lehet kihagyni. Ezért a kérdező levezetésével nem lehet egyetérteni.Az Szt. 139. §-ának (2) bekezdése alapján: a beolvadással létrejövő "B" kft. vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Szomszédos piac

Kérdés: Egy cégcsoport tagjait különböző gazdasági társaságok alkotják, melyeknek ugyanazon 3 magán­személy a tulajdonosa. A kkv-minősítéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a tevékenység szomszédos piacon történő folytatását hogyan kell értelmezni? Az "A" vállalkozás termelőtevékenységet végez; a "B" vállalkozás könyvelési, pénzügyi, munkaügyi tevékenységet, döntően az "A" társaság részére; a "C" vállalkozás fuvarozási tevékenységet, döntően szintén az "A" társaság részére, anyagbeszerzéshez, illetve termékértékesítéshez kapcsolódóan. Ebben az esetben "A", "B" és "C" vállalkozások kapcsolódó vállalkozásoknak minősülnek-e a 2004. évi XXXIV. törvény értelmében, ugyanis a szomszédos piac fogalmi meghatározását tekintve az általuk végzett tevékenységek a termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan nem az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkednek el, de végső soron a "B" és "C" társaságok tevékenysége az "A" társaság tevékenységéhez kapcsolódik?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) 19. §-ának 4. pontja fogalmazza meg a szomszédos piacot. E szerint szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.
Kapcsolódó címke:

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet a válaszából: […] A beszámolókészítési kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni a kivatörvény rendelkezését, azaz a kivaalanyiság megszűnése napjával lezárul egy üzleti év, és e napot mérlegfordulónapnak tekintve kell beszámolót készteni, függetlenül attól, hogy az Szt. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség figyelembevétele a kivaalapnál

Kérdés: Belföldi, kisvállalati adó hatálya alá tartozó gazdasági társaság várható 2014. évi pénzforgalmi eredménye + 10 000 E Ft lesz. A társaság 2014. év folyamán 2000 E Ft értékű, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközt szerzett be. A 2012. évi CXLVII. tv. 20. §-ának (11) bekezdése szerint csökkentheti-e a gazdasági társaság a következő évek (2015, 2016 stb.) adóalapját a 2014. évben beszerzett tárgyi eszköz (2000 E Ft) értékével, mint "elhatárolható veszteséggel", függetlenül attól, hogy a 2014. évi pénzforgalmi eredménye pozitív lesz? A NAV e kérdésre vonatkozó válasza a törvény 20. §-a (9) bekezdésének idézésére korlátozódott, amelyből nem tudtunk egyértelmű válaszra következtetni.
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6624-es válaszunkat is!A kivaalany a 2000 E Ft tárgyi eszköz értékének megfelelő összeggel akkor csökkentheti a 2014. adóévi adóalapját (nem csak a pénzforgalmi szemléletű eredményét), ha a beruházás ellenértékét 2014-ben kifizette, és rendelkezik a Katv. 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címke:

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] Először az utolsó kérdésre adunk választ. Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz a magyar forint. Ebből adódóan – a főszabály szerint – a kifizetéseket forintban kell teljesíteni. A szerződéses jog ad arra lehetőséget, hogy a felek a termékértékesítés, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Reklámadó

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság (kft.) üzletviteli tevékenysége keretében értékesített termékeinek bemutatásához budapesti helyszínen kialakított kiállítási terület használatához a következő költségekről fogad be számlákat: kiállítás, vásár, szervezés költsége, kiállítási terület bérleti díja, területhasználathoz kapcsolódó közüzemi (áram, víz) költségek, kiállításistand-készítés, -bontás. A bemutatott költségek elszámolásával elő­készített tevékenység a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklámnak minősül-e, illetve a számlákat befogadó társaság a költségek elszámolásával, valamint termékeinek az expón történő bemutatásával a reklámadóról szóló tv. szerinti adóköteles tevékenységet végez-e?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kiállításon történő megjelenés kimeríti a gazdasági reklám fogalmát. Ebből következően a kft. a reklámadó tv. (2014. évi XXII. törvény) szerinti adóköteles tevékenységet végez a kiállításon való megjelenéssel. Az adó alapja a saját célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.
Kapcsolódó címke:

Részesedés, adott kölcsön, kötelezettség stb. megjelenítése

Kérdés: A beszámoló összeállításához és a gazdálkodóról a beszámolóban bemutatott megbízható, valós kép alátámasztásához szükséges a vállalkozásban lévő részesedés, adott kölcsön vagy a kapcsolt vállalkozással szembeni követelés, rövid és hosszú lejáratú kötelezettség megfelelő mérlegsoron történő megjelenítése. A vállalkozások ilyen jellegű helyes besorolása nem minden esetben egyértelmű. Az alábbi példával kérnék segítséget a vállalkozások helyes besorolásához. Adott a Z Zrt., amelynek jegyzett tőkéje 100 000 E Ft, 10 részvényese van a következő adatokkal: A kft. 22%-kal, B kft. 18%-kal, C kft. 15%-kal, D kft. 12%-kal, E kft. 10%-kal, F kft. 8%-kal, G kft. 7%-kal, H kft. 5%-kal, I kft. 2%-kal, T kft. 1%-kal tulajdonos. Adott egy K kft., amelynek fő tulajdonosa Z Zrt. 45%-os, A kft. 11%-os, B kft. 9%-os, C kft. 8%-os, D kft. 7%-os, E kft. 6%-os, F kft. 5%-os, G kft. 3%-os, H kft. 2%-os, I kft. 2%-os, T kft. 1%-os tulajdoni hányaddal. A Z Zrt. és a K kft. üzleti kapcsolatban állnak egymással, a társaságok vezetője ugyanaz a magánszemély, a Z Zrt. tulajdonosai a Z Zrt.-vel és egymással is üzleti kapcsolatban állnak. Ezek közül mely vállalkozás anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak a tulajdoni hányadok figyelembevételével tudunk válaszolni. Arra vonatkozóan a kérdésben nincs adat, hogy ki az a tulajdonos, aki jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak többségét megválasztani vagy visszahívni, továbbá ki az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Nonprofit kft. szakközépiskola

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből csak a lényeg nem derül ki, hogy a szakközépiskola milyen szervezeti formában létezik. A művészeti szakközépiskolát létrehozónak (lehetett ez a fenntartó nonprofit kft. is) kell az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint – a számviteli törvény és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
Kapcsolódó címke:
1
26
27
28
70