11 talált cikk a gépjármű-kereskedelem kifejezésre

Kérdés: Áramszámla áfájának megosztásában kérem segítségüket. Cégünk fő tevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, és a telephelyén tölti a céges elektromos autóit. A töltések után az elektromos áram áfája nem helyezhető levonásba az áramszámlából, de a telephelyi iroda áramfogyasztása levonható. Sajnos sehol sem találtam egzakt választ és támpontot arra, hogy mi alapján kell az adatokat gyűjteni és elszámolni. Milyen nyilvántartást kell vezetni erről, ami számviteli szempontból is megállja a helyét? Egyes kiépített töltők esetében mérhető a gépjármű által felvett energia, azonban ezek nem hiteles almérők, hiszen B osztály szerinti pontosságú mérések. Ezek az adatok elfogadhatók egy esetleges adóellenőrzés során? Hol található, mely törvényben vagy rendeletben arra vonatkozó előírás, szabály, hogy mely mérési módszer alapján kell az adatokat megállapítani? Illetve, ha rendelkezésre állnak a fogyasztási adatok, azokat milyen áron kell kiszámolni, tekintve, hogy egy áramszámlán találhatók áfás és áfamentes tételek is?

Kérdés:

Cégünk főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, mely keretein belül szervizszolgáltatást is nyújtunk. A dolgozóinknak szeretnénk kedvezni azáltal, hogy ha a saját autójukat szeretnék nálunk javíttatni, a biztosítós javítások biztosító által nem térített részéből (önrész, avulás) szeretnénk legalább egy részt „visszatéríteni” részükre, melyet így nem kellene befizetniük. A kérdésem az, hogy adózási szempontból milyen adónemek érintettek, kinek, milyen költsége keletkezik? Hogyan kell lekönyvelni az átvállalással kapcsolatos tételeket?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?

Kérdés: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenysége bővül, ez év szeptember 1-től új szgk. forgalmazásával is foglalkozik. 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházásiilleték-menteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50%-kal növelten kell megfizetni az illetéket.
Számszaki példával szemléltetve:
Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály. Figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve? [Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.] Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit?

Kérdés: 2012. 04. hónapban vásároltunk egy új személygépkocsit továbbértékesítési céllal. A készletek között vettük állományba. Ezt az autót 2012. 08. hónapban átminősítettük a tárgyi eszközök közé, mert bérbeadás útján jobban tudjuk hasznosítani. Saját névre forgalomba helyeztük. Melyik hónaptól vagyunk kötelezettek cégautóadót fizetni? Cégünk használt gépjárművek értékesítésével is foglalkozik. Főleg új gépjármű beszámítása során vesszük meg azokat. A beszámítást követően a forgalmi engedélybe is bekerülünk, mint tulajdonos. Ezeket az autókat a használtgépkocsi-készletek között tartjuk nyilván. Az autók nem kerülnek a forgalomból kivonásra, költséget, értékcsökkenést nem számolunk el. Van-e ezen autókra cégautó­adó-fizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cég a tesztautóként nyilvántartott személygépkocsit bérbe adhatja-e? A tesztautók beszerzésekor nem vontuk le az áfát, és a cégautóadót is megfizetjük. Ezen autók a könyvelésünkben nem a tárgyi eszközök között szerepelnek (értékcsökkenést nem számolunk el), hanem a készletek között. Értékesítéskor regisztrációs adó nélkül, áfamentesen, használt autóként értékesítjük. Helyes ez így?

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. főtevékenysége gépjármű-nagykereskedelem. Eladásra vásárolt 6 db személy-, illetve tehergépkocsit, amelyet kb. 2 hónapon belül ad el. Áfás számlát kap a bekerülési értékről, és áfás számlát bocsát ki az eladásról. A beszerzés Magyarországon, az értékesítés Magyarországon, esetleg az EU-n belül történik. Mi képezi az evaalapot? A beszerzési és az eladási ár közti különbözet, vagy az eladásról kibocsátott számla értéke? Áfabefizetés terheli a bt.-t?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cégünk – piacszerzés céljából – gyakran visz kiállításra gépkocsikat. A kiállítás költsége reprezentációnak minősül-e, vagy sem?

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?