371 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég (aki a különbözeti adózást választotta továbbértékesítéseire) továbbértékesítési céllal vásárolt egy használt személygépkocsit alanyi adómentes cégtől. A cég a számláján nem tüntetett fel áfát. Hogyan kell ezt számláznunk továbbértékesítés esetén? Különbözeti áfásan, vagy adó alól mentesen?

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?

Kérdés: Egyik ügyfelünk új gépjárművek forgalmazásával és szervizelésével foglalkozik. 2010. december 31-én készleten lévő személygépkocsik közül 2 db-ot 2008. 04. hónapban vásároltak. Ezek a járművek teljesen újak, nulla kilométeresek. Mégis értékvesztesnek lehet nyilvántartani, mert senki nem akarta megvásárolni 2010-ben, de eddig 2011-ben sem. Az ügyfelek az idén gyártott járművek iránt érdeklődnek, nem foglalkoznak a 2008. évben gyártottakkal. Elszámolhat-e az autókereskedő a 2008. évben vásárolt járművek után értékvesztést? Akkor is, ha időközben ezeknek a típusoknak a beszerzési ára az egyiknél nőtt, a másiknál csökkent?

Kérdés: A kft. tulajdonában nincs személygépkocsi. A munkavállalók magánautóval történő munkába járásához és a magánautó munkavégzéshez történő esetleges használatához a kft. költségtérítést nem nyújt. Előfordul azonban, hogy a (munkavégzéshez kapcsolódó) parkolást végző céges telefonnal rendelkezik. Így annak költsége a kft. telefonszámláján jelenik meg. Mi a helyes könyvelés ilyen esetben? Keletkeztet-e a mobil parkolási költség elszámolása cégautóadó-fizetési kötelezettséget? Áfa szempontjából hogyan kezelendő a parkolási költség? Mi a helyzet, ha a magánautóhoz kapcsolódó parkolási díj, autópálya-használati díj nem a mobiltelefon-számlán, hanem a cég által kötött szerződés alapján egy mobilparkolást szolgáltató cég számláján jelenik meg költségként?

Kérdés: A kft.-ben két tag van, akik egyben ügyvezetők is. Munkájukat tagi jogviszonyban látják el. Ebben az esetben működik-e az, hogy az egyik ügyvezető a kiküldött, a másik a kiküldő, és így kiküldetési rendelvény alapján számolják el a gépjármű-költségtérítést?

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?

Kérdés: A vidéki önkormányzatnál dolgozó munkavállaló kiküldetési rendelvény alapján a férje tulajdonában lévő személygépkocsit használja hivatali munkavégzésre. 2010. évben az 1-6. hónapokban az önkormányzat maximum 500 km-t fizetett ki részére (az APEH-benzinárnak és az elszámolható amortizációnak megfelelően!) kiküldetési rendelvény alapján. (Erre az időszakra a dolgozó cégautóadót nem fizetett.) A 7-9. hónapokban már 1000-1500 km-t használta a dolgozó férje kocsiját hivatali munkavégzésre. A munkavállaló ezekre a hónapokra – a munkáltatójától kapott információk alapján – cégautóadót is bevallott és megfizetett. Kiküldetési rendelvénnyel a munkavállaló a férje tulajdonában lévő személygépkocsira kaphat-e költségtérítést? Igaz-e, hogy az önkormányzat a dolgozójának maximum havi 500 km hivatalos célú gépkocsihasználatot téríthet meg kiküldetési rendelvény alapján? Van-e havi (éves) km-elszámolási korlát? Kell-e a munkavállalónak cégautó­adót fizetnie?