1040 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A saját termékünket népszerűsítő, saját magunk által legyártatott reklámfilmeket egyrészt lehet látni a televíziós csatornák reklámjaiban, valamint a hirdetésszolgáltatókkal való szerződés alapján bizonyos internetes oldalakon, továbbá azokat mi magunk is feltöltjük a saját Facebook-profilunkra. A kérdés az, hogy ezekben az esetekben milyen fajta reklámadó-kötelezettség valósul meg, és ki minősül a reklámadó alanyának?

Kérdés: Lovaspálya és lójártató építmény tárgyi eszközök közötti besorolásával, illetve értékcsökkenésével kapcsolatos a kérdésünk. Minek minősül a lovaspálya a számviteli törvény szerint, lehet-e rá értékcsökkenést elszámolni? Ha igen, hány százalékot? Útburkolata, makadámburkolata, alapcsövezése van a pályának, a tulajdonos egyben szeretné aktiválni a lovaspályát. Ez ilyen formában lehetséges?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a szakképzési hozzájárulást a GYES és a GYED folyósítása alatti vagy utáni foglalkoztatás két évének lejárata után a harmadik évben 100 ezer forintig, ahol a szociális hozzájárulási adó kedvezménye 14,5%?

Kérdés: Cégünk napidíjat fizet külföldi kiküldetés esetén a dolgozóknak. Ez – a belső szabályzatunk szerint – 30 euró vagy 38 USD naponta. A kiküldött – a hazaérkezés után – költségelszámolást készít, ami alapján utólag fizetjük a napidíjat forintban, az utazás dátumát megelőző hónap 15-i MNB-árfolyamon átszámítva. Továbbá fizetünk még ún. "inconvenience free"-t (kényelmetlenségi díjat), ha a külföldön végzett munka miatt fokozott stressz, illetve megterhelés érte a dolgozót. Ez – egyedi elbírálás alapján – 20-35 euró között van, amelyet szintén forintban fizetünk ki. Alkalmazhatjuk a napidíj árfolyamát? Vannak dolgozók, akik a külföldi munkavégzés után jutalomban részesülnek, egyedi elbírálás alapján. A jutalom euróban van meghatározva, és forintban van fizetve. Milyen árfolyamot alkalmazzunk?

Kérdés: A korábbi években tulajdoni részesedést jelentő befektetett pénzügyi eszközt a valós értéken történő értékelést választva, felértékeltük az értékelési tartalékkal szemben (T 177 – K 417). A részesedést ez évben értékesítjük. Hogyan kell kivezetni a nyilvántartásokból?

Kérdés: Cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kértük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes vételárat megfinanszíroztatjuk. Befinanszírozás esetén "egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést" kötünk a finanszírozóval. Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1. megérkezik az új gépkocsi számlája a vezérképviselettől; 2. kiszámlázzuk a készletfinanszírozónak az autót; 3. a készletfinanszírozó azt visszaszámlázza cégünknek; 4. eladjuk a végső vevőnek. Ez az oda-vissza számlázás adózási problémákat vet fel a helyi iparűzési adónál, az elvárt jövedelem alapján történő adózásnál. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Hogyan könyveljük a fent leírtakat, hogy ne keletkezzen többlet-adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Könyvelőprogramunk nem tartalmazza a könyvelés időpontját. Ezért az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelve jelenleg minden szállítói számlán külön feltüntetjük a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontját. Megfelelne-e a számviteli törvény előírásának az a módszer, ha – a számviteli politikának megfelelően – a havonta egyszer rögzített számlák rögzítésének dátumát a könyvviteli programból naplósorszám szerint lehúzott összesített listára vezetjük fel? (Vevők esetében a számlázóprogramból közvetlenül történik a feladás.)

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be. "A" kft. tulajdonosa 100%-ban "B" kft. "B" kft. tulajdonosai 50-50%-ban magánszemélyek. Ha az "A" kft. beolvad a "B" kft.-be, a tulajdonosi viszonyok a következőképpen alakulnak: az "A" kft. tulajdonosa a "B" kft., amely a jogutódban (saját magában) már nem lehet tulajdonos. Így a jogutódban, illetve a jogelődben nem ugyanazok a tulajdonosok, mert a jogelődben egyrészt a "B" kft. (mint az "A" kft. tulajdonosa), másrészt a magánszemélyek, mint a "B" kft. tulajdonosai szerepelnek, a jogutódban pedig már csak a magánszemélyek lesznek tulajdonosok. Tekinthető-e ez kedvezményezett átalakulásnak?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?