1297 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: A parkolóautomaták ürítése hetente történik. Az egyes automaták ürítésekor összesítő bizonylatot adnak a tárolt érmék számáról. Ürítés után a kft. telephelyén pénzszámoló gép segítségével megtörténik a tárolt termék újraszámolása. Az általunk számolt érmeszám rendszeresen eltér a parkolóautomata által kiadott bizonylaton szereplő érmeszámtól. A pénztáros által számolt összegről jegyzőkönyv készül, és a ténylegesen ürített összeg kerül a pénztárba bevételezésre. Hogyan kell megfelelően dokumentálni a parkolóautomaták tévedését? A tévedés számviteli elszámolása hogyan történjen?

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?

Kérdés: Ügyfelünk közhasznú társaság volt, társasági szerződésének módosítása révén nonprofit kft.-ként működik tovább, változatlanul közhasznú besorolással. A 2009. évi csekély mértékű vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettsége keletkezett kamatbevételből. Jól értelmezzük-e az 1990. évi C. tv. 3. §-ának (2) bekezdését, hogy emiatt 2010-ben iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik? Ha igen, akkor az iparűzésiadó-alapba csak a vállalkozási tevékenységből származó nettó árbevétel tartozik bele, és a közhasznú tevékenységből származó árbevétel nem része az iparűzésiadó-alapnak? A kizárólag közhasznú tevékenységet végző nonprofit kft.-nek kell-e kommunális adót fizetnie?

Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítéssel összefüggésben lenne kérdésem. Nem egyértelmű, hogyan kell értelmezni a hosszú várakozás fogalmát. Lehetséges, hogy egy munkavállaló lakóhelyéről munkahelyére személygépkocsival 1 óra alatt ér, viszont tömegközlekedéssel 3 óra lenne az időtartam. Viszont 1 perc várakozás sincs a 3 órában, mert 3 átszállással folyamatos közlekedés mellett ennyi az utazás időtartama. Tehát kérdésem az, hogy elég azt igazolni, hogy a tömegközlekedéssel 3 óra lenne az utazás időtartama? Mi fogadható el igazolásként (akár egy útvonaltervezőből kinyomtatott tömegközlekedési menetidő is)?

Kérdés: 1. A 39/2010. Korm. rendelet 2010. május 1-jétől hatályos. Mit jelent ez az elszámolhatóságban? Azaz a május 3-án elszámolandó áprilisi bérletet már az új rendelet szerint kell elszámolnom? 2. Az átutazó munkába járók helyi bérlete az új rendelet szerint már nem számolható el munkába járásként? Az, aki gödi lakos, Érdre jár dolgozni, kénytelen bp.-i helyi bérletet váltani. Ebben az esetben a helyi bérlet már nem számolható el? 3. A rendelet 7. §-a nyilatkozattételt ír elő. Ezt a nyilatkozatot minden egyes havi elszámoláshoz meg kell tenni, vagy elegendő egyszer, és az "él" mindaddig, amíg nincs a lakhelyben változás?

Kérdés: Ha egy társasház fűtéskorszerűsítést hajt végre, amelynek az értéke 20 millió forint, akkor ez hogyan jelenik meg a könyvelésben? Az egész épület fűtési rendszerének korszerűsítéséről van szó. Ez beruházás? Az épületben kb. 100 lakás van, amelyben radiátorcsere volt, és ehhez kapcsolódó anyagköltség és munkadíj. A kivitelező egyösszegű számlát adott, fűtéskorszerűsítés megnevezéssel. Ezt mint tárgyi eszközt veszem nyilvántartásba? Ha igen, hány százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazok?

Kérdés: A kft. pénztárából visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik kft.-nek. A pénzeszköz átadásáról írásbeli megállapodás születik, hiszen a felek ez alapján tudják az átadást/átvételt könyvelni. Kell-e illetéket fizetni a pénzeszközátadás után? Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nem, de a 11. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése alapján igen. Melyik az "erősebb" paragrafus és miért?

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?

Kérdés: Magánszemély ügyfelem 1999-től 100%-os tulajdonosa egy Cipruson bejegyzett gazdasági társaságnak. A társaság az eltelt időszak alatt jelentős nyereséget halmozott fel. Ügyfelem részére a ciprusi társaság a felhalmozott (elszámolt) eredményét osztalékként – ügyfelem bankszámlájára történő átutalással – 2009. év novemberében kifizette. Kérdésem, hogy alkalmazhatja-e a 2009. évi LXXVII. tv. 175. § és 231. § által módosított egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. (a továbbiakban AJM) törvény 276. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemély a Ciprusról, osztalékból származó jövedelmére az Szja-tv. 66. §-a (2) bekezdésének a) pontja által előírt 10%-os adómértéket, abban az esetben is, ha nem vásárolt 2009. december 31-ig magyar állampapírt?

Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?