Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. ismeri a tartozásátvállalás intézményét. A Ptk. 332. §-ának (1) bekezdése alapján: ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert számos részlete arra utal, hogy a gyakorlatban a vonatkozó számviteli, adózási szabályokat, esetenként a Ptk. előírásait is figyelmen kívül hagyva fizetnek a vállalkozások egymásnak, és ötletszerűen veszik figyelembe ezeket a kifizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Géptámogatás tőketartalékba helyezése

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. gépbeszerzés esetén az FVM által folyósított géptámogatást kap, és ugyanazon eszközre a szakképzésfejlesztés támogatásáról szóló 1996. évi LXXVII. törvény szerint vissza nem térítendő támogatást is kap. Helyes-e, ha mindkét támogatást 1998-tól a tőketartalékba helyeztük?
Részlet a válaszából: […] Az 1996. évi (2001. június 30-ig hatályos) LXXVII. törvény 13. §-ának (1) bekezdése alapján a szakképzési alaprészből pályázat útján kapott beruházási támogatást a tőketartalékon belül elkülönítetten kellett kimutatni. A 2001. július 1-jétől hatályos, Szhk-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Eredménytartalék átadása

Kérdés: Átadhat-e a kft. egyik üzletrész-tulajdonosa (szintén társaság) véglegesen pénzeszközt eredménytartaléka terhére a kft.-nek? Ez a pénz felhasználható-e működésre, irodavásárlásra, kölcsön visszafizetésére?
Részlet a válaszából: […] Az eredménytartalék az Szt. 37. §-ának (2) bekezdésében megadott jogcímeken használható fel. Ezek között a társaság döntése alapján végrehajtott végleges pénzeszközátadás nem szerepel. (Az eredménytartalék terhére véglegesen pénzeszközt átadni csak akkor lehet, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Erdőtelepítési támogatás áfája

Kérdés: Kell-e az erdőtelepítési támogatás összege után áfát fizetni? Beletartozik-e az áfa alapjába az erdőtelepítési támogatás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 22. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke, melybe beletartozik gyakorlatilag minden fizetendő összeg, különös tekintettel az árkiegészítésre és más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] A jegyzett tőke eredménytartalék terhére végrehajtott emelését (T 413 – K 411) – függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján hajtották végre – a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Térítés nélkül kapott üzletrész

Kérdés: Egy kft. ingyen kapott üzletrészt egy másik kft.-től. Hogyan könyvelendő? Ha rendkívüli bevételként elszámoljuk, levonható-e a társasági adó alapjából?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (4) bekezdése szerint a térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték (legfeljebb a forgalmi, a piaci érték). Az Szt. hivatkozott előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Visszatérítendő támogatás átminősítése vissza nem térítendő támogatássá

Kérdés: A társaság 1996-97-ben visszatérítendő kamatmentes, illetve vissza nem térítendő támogatásban részesült (50-50 százalékban). A társaság kérésére 2001-ben a visszatérítendő támogatás egy része vissza nem térítendő támogatásra módosult. A tárgyi eszközöket 1996-97-ben aktiválták, a vissza nem térítendő támogatást időbelileg elhatárolták, az értékcsökkenési leírás elszámolását megkezdték, a vissza nem térítendő támogatással arányos értékcsökkenési leírásnak megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetését elvégezték. Kérdés, hogyan kell eljárni a visszatérítendő támogatás (kötelezettség) részbeni elengedésével kapott végleges támogatásnál?
Részlet a válaszából: […] A támogatást adó – általában – jogosult dönteni abban a kérdésben, hogy a támogatást visszatérítendő összegben, de kamatmentesen adja (ez a támogatott vállalkozásnál valójában olyan, mint egy kamatmentes kölcsön, ezért kölcsönként is kell elszámolni), illetve vissza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Adományok elszámolása, áfája, társasági adója

Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül végzett szolgáltatás felmerült költségeit, a közvetlenül elszámolható munkabért és járulékait, a munkavégzéshez használt eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Támogatás miatti elhatárolás megszüntetése

Kérdés: A kft. gépvásárlási támogatást kapott 2001-ben, amelyet időbelileg elhatárolt. Az elhatárolást a Tao-tv. szerint meghatározott értékcsökkenési leírás alapján, vagy pedig az új Szt.-ben meghatározott módon elszámolt értékcsökkenési leírás alapján kell-e megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. §-ok szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
…
28
29
30
31