92 talált cikk a használati díj kifejezésre

Kérdés: A betéti társaság mint alvállalkozó 3 százalékot enged a számla végösszegéből (skontó), ha a fővállalkozó időben fizet. Ezenkívül kompenzál is, mivel az alvállalkozó szerszámainak is helyet biztosít. Kompenzálási jegyzőkönyvet nem készít. A garanciális visszatartás 5 százalék, amit minden számlából visszatart. Ezt egy év után fizeti vissza. A fővállalkozó a kifizetéskor közli a bankkal, hogy mit von le a számlából, a kompenzálást nem jelöli meg. Ráadásul az alvállalkozó 2013-2014-ben pénzforgalmi áfás volt. A garanciális visszatartások kifizetése összevontan, egy összegben történik. Milyen információkat köteles adni a fővállalkozó az alvállalkozó részére havonta a könyveléshez? A fővállalkozónak – megállapodás szerint – X nappal előbb kell megkapnia az alvállalkozói számlákat a kifizetési határidő előtt ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a skontót. A számla átadásáról azonban nincs információ. Így lehetetlen az áfabevallások pontos és precíz elkészítése.

Kérdés: Az egyik kft. önkiszolgáló autómosót kíván üzemeltetni. Milyen nyilvántartást szükséges vezetni? Van-e erre vonatkozóan valamilyen speciális előírás? A kft. tevékenységi köre a NAV-hoz be van jelentve. Ha mindezen tevékenységgel kapcsolatosan egyéb információ van a birtokukban, kérem, osszák meg velünk!

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A pályamatricadíj elszámolásával kapcsolatos 4051. számú válaszuk megállja a helyét a mai jogszabályok mellett is? Cégünknél is vásárol a kiküldetési rendelvénnyel elszámoló magánszemély a cég nevére pályamatricát. Mivel egynapos matrica nincs, így négynaposat vesz. A hivatkozott válaszból az derül ki, hogy a cég elszámolhatja költségként a pályadíjat úgy, hogy nem keletkezik egyik részéről sem személyijövedelemadó- és járulékkötelezettség. Ez így van a 2015. évben is? Nem terheli emiatt a magánszemélyt cégautóadó-kötelezettség?

Kérdés: A számviteli törvény szerint az áramszámlán szereplő sokféle tételt nem kell elkülönítetten szolgáltatásokra és anyagköltségre könyvelni, az egész anyagköltség. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha két külön cég szolgáltatja az áramot? Az egyik cég a fogyasztást számlázza, a másik a rendszerhasználati díjat. Ez esetben is mind a két számla anyagköltségként könyvelendő, vagy a rendszerhasználati díj már szolgáltatás?

Kérdés: Termelőtevékenységet folytató vállalkozás főként a gépek működtetéséhez igénybe vett villamos­energia-szolgáltatás számlájában szereplő energiaadó, rendszerhasználati díjak és támogatás címén kiszámlázott "pénzeszközök", és az üzemcsarnok, valamint az irodák fűtéséhez igénybe vett gázszolgáltatási számlában szereplő biztonsági készletezési díj és az energiaadó helyes könyvviteli elszámolását kéri.

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Egy többlakásos, kétszintes társasház két társaság tulajdonában áll oly módon, hogy az önálló ingatlanok egy része az egyik, míg másik része a másik kizárólagos tulajdonában áll. Mindkét társaság a fejlesztési tartaléka terhére vásárolta meg a tulajdonában álló ingatlanokat. Mindkét társaság a társasház mindkét szintjén rendelkezik önálló ingatlannal. A két társaság a társasház használata során olyan megállapodást kíván kötni, amely szerint a felső szint teljes egészében az egyik, míg az alsó szint a másik társaság használatába kerül. Ilyen módon – a tényleges tulajdoni állapottól függetlenül – 50-50%-os lesz a használati arány. A használati rendezés ellenérték fizetése nélkül történik. Milyen számviteli, könyvelési teendőket jelent a megállapodás, kapcsolódik-e hozzá adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Cégünk USA-beli anyavállalata új szoftvert fog alkalmazni valamennyi vállalatnál. Az ehhez szükséges országonkénti adaptálások, a helyi törvényeknek való megfelelés miatt költségek merülnek fel, amelyet a programnak kezelnie kell. Ezeket a költségeket az anyavállalat továbbterheli az érintett vállalatokra. Arról nincs információnk, hogy az anyavállalat a szoftver tulajdonjogát vagy használati jogát szerezte-e meg, esetleg csak bérli a szoftvert, ezért mindegyik lehetőségre kérnénk a helyes könyvelési tételeket megadni a felmerülő költségek elszámolására.