287 talált cikk a hasznos élettartam kifejezésre

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?

Kérdés: Társaságunk 5 millió forint támogatást kapott az 5,5 millió forint értékű személygépkocsi beszerzéséhez. A kapott támogatást közvetlenül a szállítónak utaltuk át. A társaság a személygépkocsi maradványértékét – az aktiváláskor – 1 millió forintban határozta meg, amelyet a juttatás évében elszámolt rendkívüli bevételként. Így a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket számolta csak el passzív időbeli elhatárolásként, amelyből az évenként elszámolt amortizációt vezeti ki rendkívüli bevételként. Kifogásolható-e a maradványérték azonnali elszámolása?

Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?

Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?

Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Mi a helyes megoldás?

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?