A maradványérték elszámolása

Kérdés: Társaságunk 5 millió forint támogatást kapott az 5,5 millió forint értékű személygépkocsi beszerzéséhez. A kapott támogatást közvetlenül a szállítónak utaltuk át. A társaság a személygépkocsi maradványértékét – az aktiváláskor – 1 millió forintban határozta meg, amelyet a juttatás évében elszámolt rendkívüli bevételként. Így a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket számolta csak el passzív időbeli elhatárolásként, amelyből az évenként elszámolt amortizációt vezeti ki rendkívüli bevételként. Kifogásolható-e a maradványérték azonnali elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Természetesen, kifogásolni kell, hiszen a maradványérték azonnali költségkénti elszámolása ellentétes az Szt. tételes előírásaival.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 6. pontja tartalmazza a maradványérték fogalmát. E szerint a maradványérték a hasznos élettartam végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címke:

Részben magánszemély helyett végzett felújítás

Kérdés: A kft. székhelye társasházban van, amelyet fel kell újítani. A társasházban két lakó nem vállalja a felújítás rájuk jutó költségeit. Miként számolható el a felújítás költsége a kft.-nél? Mi legyen a felújítás áfájával?
Részlet a válaszából: […] A Th-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk – vagy az alapító okiratban, illetőleg a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték – szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Értékcsökkenés bérbeadás esetén

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?
Részlet a válaszából: […] A bérbevevő a bérbe vett tárgyi eszközök értéke alapján értékcsökkenést nem számolhat el, nála költségként a bérleti díj jelenik meg. Az egyéni vállalkozó bérbevevő is csak akkor számolhatja el a bérleti díjat költségként, ha a bérlet üzlet, műhely, gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Fizetőeszköz mint tárgyi eszköz

Kérdés: A társaság 2001. év során külföldi fizetőeszközöket vásárolt, amely fizetőeszközök 2001. december 31-ével megszűntek. A társaság nem kívánta ezeket a bankjegyeket euróra átváltani, hanem azokat megtartva, bekeretezve a cég irodáiban kiállítja. A bankjegyeket a valutapénztárban tartja. Mi a teendő ezzel a valutakészlettel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 16. §-ának (3) bekezdése szerint is, a gazdasági eseményeket, ügyleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell könyvelni, a beszámolóban bemutatni. A kérdésből egyértelműen következik, a külföldi fizetőeszközöket (tudva azt, hogy azok 2001 után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.
Kapcsolódó címkék:  

Márkanév alapítása

Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két oldalról közelíthetjük.Egyrészt felmerülnek a márkanév megszerzésével, kialakításával, megalapozásával kapcsolatos számlázott, illetve a közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek jellemzően a tárgyidőszak költségei és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleményhez tartozó udvar betonozása

Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kft. azokat a költségeket számolhatja el, amelyek a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, azokkal az eszközökkel kapcsolatos költségeket (ideértve az értékcsökkenési leírást is) mutathatja ki, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kérdésekre nem lehet egyszerűen válaszolni.A tenyészállat az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése alapján a tárgyi eszközök közé tartozik, de csak attól az időponttól, amikor a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott földterület és épület értékcsökkenése

Kérdés: A kft. termőföldet és egy gazdasági épületet vásárolt, amelyeket bérbe ad. Mennyi értékcsökkenés számolható el a bérbeadás időtartama alatt a földre és a gazdasági épületre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése alapján nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével) bekerülési (beszerzési) értéke után, így a bérbeadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után

Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál abból kell kiindulni, hogy operatív lízingről (ez valójában bérlet) vagy pénzügyi lízingről van-e szó.Amennyiben valóban operatív lízingről, azaz bérletről van szó (és nem operatív lízingnek nevezett pénzügyi lízingről), akkor a bérbe adott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
Kapcsolódó címke:

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
23
24
25
29