Találati lista:
211. cikk / 1093 Kamattámogatás elszámolása
Kérdés: Az elmúlt években voltak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtottak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást adott ki. (Igazolás a megítélt állami támogatásról.) Hogyan kell e támogatást a könyveinkben szerepeltetni, a társaságiadó-bevallásban feltüntetni?
212. cikk / 1093 Üzleti ajándék gyakorisága
Kérdés: A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?
213. cikk / 1093 Értékpapírok átlagáras nyilvántartása
Kérdés: A különböző időpontokban beszerzett diszkontértékpapírok csoportos nyilvántartása megvalósítható-e?
214. cikk / 1093 Napi kiadások a pénztárgépben
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző pénztárgépet használó vállalkozásnak a napi bevételeken kívül be kell-e ütni az aznapi kiadásokat úgy, mint árubeszerzési számlák, vételi jegyek, közüzemi számlák összegeit? Zálogházi tevékenység esetén is szerepeltetni kell a pénztárgépben a kiadásokat, ha a nap folyamán az árubeszerzés vételi jeggyel történik?
215. cikk / 1093 Beruházási célból kibocsátott kötvény kamata
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a beruházási célból kibocsátott kötvény kamatát, bankgaranciadíját?
216. cikk / 1093 Kezesi felelősség érvényesítésének könyvelése
Kérdés: "X" kft. beruházási és fejlesztési hitelt vett fel, amelynek kezese "Y" kft. Többévi hiteltörlesztést követően a szeptember végén esedékes törlesztőrészletet "X" kft. nem tudta kiegyenlíteni. Ezt követően "Y" kft. – mint kezes – hivatalos banki értesítést kapott, hogy az adós bankszámlájára köteles befizetni a törlesztéshez hiányzó összeget. Ennek a felszólításnak a kezes eleget tett. Ha jól gondolom, "Y" cég az átadott összeget követelésként, az adós kft. pedig kötelezettségként mutatja ki. Kérem segítségüket a fenti gazdasági esemény számviteli elszámolásában, mind az adós, mind a kezes oldaláról!
217. cikk / 1093 Ügyvezető feladata egyszerűsített végelszámolásnál
Kérdés: Az új végelszámolási szabályok szerint, ha az ügyvezető a végelszámoló, mikor és milyen nyomtatványokat kell a cégbírósághoz benyújtani? Hol találhatók meg ezen iratminták, illetve milyen elektronikus felületen kell beküldeni azokat?
218. cikk / 1093 Folyószámlahitel könyvelése
Kérdés: A folyószámlahitel igénybevételekor a számlavezető banktól
– vagy "-" (mínusz) egyenlegű számlakivonatot kap a társaság,
– vagy "0" egyenlegű számlakivonatot, és az igénybe vett hitel tárgynapi összegéről értesítést.
Az első esetben az elszámolási betétszámla Követel egyenlegű, a másodikban nincs egyenleg, mert külön jelenik meg a folyószámlahitel. Mindkét megoldást használják a bankok. Melyiket tekintsük jónak?
– vagy "-" (mínusz) egyenlegű számlakivonatot kap a társaság,
– vagy "0" egyenlegű számlakivonatot, és az igénybe vett hitel tárgynapi összegéről értesítést.
Az első esetben az elszámolási betétszámla Követel egyenlegű, a másodikban nincs egyenleg, mert külön jelenik meg a folyószámlahitel. Mindkét megoldást használják a bankok. Melyiket tekintsük jónak?
219. cikk / 1093 Perköltségek és végrehajtási költségek elszámolása
Kérdés: A takarékszövetkezet pert kezdeményezett. A bírósági határozat meghozatalát megelőzően felmerült perköltségeket eredménye terhére elszámolta. Az ügyfelet terhelő költségeket mikor lehet a takarékszövetkezetnél bevételként elszámolni? A bírósági határozat meghozatala után felmerült, az ügyfelet terhelő perköltséget a takarékszövetkezet kifizetheti-e? Előírva azt az ügyféllel szembeni követelésként, hasonlóan a végrehajtási eljárás során felmerült költségekhez?
220. cikk / 1093 Könyvvizsgálat járulékos költségei
Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
