Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően teljesítsen pótbefizetést. Persze ehhez az szükséges, hogy a kft.-nek tényleges pénzbevétele legyen és maradjon a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek rendezése után.A saját tőke hiányának rendezésére megoldás lehet az is, ha a tulajdonos elengedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével kell pótolni, illetve – ha a társaság többletpénzeszközzel rendelkezett a visszavásárláskor, akkor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Végelszámolás, ha a vagyon nem elegendő a kötelezettségre

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező helyesen hivatkozott a cégtörvény 108. §-ára, abból helyes következtetést vont le abban a vonatkozásban, hogy a tagoknak kell a hiányzó összeget befizetni ahhoz, hogy a végelszámolás ne menjen át felszámolási eljárásba. A tagok általi befizetés módjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...kamatot is fizet). Ez esetben egyértelmű, hogy a faktoringszerződés nem más, mint egy kölcsönszerződés, amelynek a specialitása az, hogy a hitelnyújtó esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül átadni. Az engedményező hitelezői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt.Ha az engedményező azonos követelését továbbengedményezi, a kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Sportegyesület sporteszközeinek használata

Kérdés: Közhasznú sportegyesület nem egyesületi tagok részére bérleti díj ellenében meghatározott időtartamra lehetőséget biztosít az egyesület sporteszközeinek használatára. Ez vállalkozási tevékenységnek minősül? Közhasznú tevékenységével kapcsolatosan önköltséges áron sporttábort szervez. A beszedett táborozási díj vállalkozási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése, bevétele;– a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Jegyzett tőke a fióktelepnél

Kérdés: Az EU-ban székhellyel rendelkező társaság magyarországi fióktelepének központja a fióktelep működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges vagyont kölcsönök formájában biztosította a fióktelep számára. Néhány év elteltével azonban a központ a rendelkezésére bocsátott vagyont tartósan a fióktelep rendelkezésére kívánja bocsátani. Az Szt. előírása szerint ezt a fióktelepnél jegyzett tőkeként kell kimutatni. Ebből következően a fióktelep működéséhez tartósan nem szükséges pénzeszközt a külföldi székhelyű vállalkozásnak hitelként kell a fióktelep rendelkezésére bocsátania. Ha időközben a külföldi vállalkozás központja mégis arra az álláspontra jut, hogy a hitel még vissza nem fizetett részét tartósan a fióktelep rendelkezésére bocsátja, ezt megteheti egy megállapodás megkötésével, amelyben a fióktelep könyvelésében hitelként nyilvántartott követelését a fióktelep tartós rendelkezésére bocsátja, és intézkedik a hitelnek megfelelő összegű jegyzett tőke cégbírósági bejegyzése felől. Könyvelése: T Egyéb rövid lejáratú kötelezettség központtal szemben – K Jegyzett tőke. A jegyzett tőkének a fenti módon történő megemelése nem minősül a hitel elengedésének, és semmilyen adó-, illeték- vagy járulékfizetéssel nem jár!?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, alapvetően a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeinek a sajátosságaira tekintettel.A kérdésre a rövid válasz az, hogy az elképzelés jó, támogatandó, a megoldás azonban nincs összhangban a magyar jogszabályi előírásokkal (az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Osztalék a vagyoni hozzájárulás arányától eltérően

Kérdés: A 6557. számú kérdésre adott válaszuk szakmai véleményem szerint nem jó, félrevezető. Véleményem és a tárgyban rendelkezésemre álló kommentárok, az illetékes minisztériummal folytatott egyeztetés alapján az új szabályozás nem tartalmaz ez ügyben szűkítést a korábbiakhoz képest. Az új Ptk. 3:187. §-ában írott szűkítés valóban annak diszpozitív jellege miatt szükséges, viszont az egész szabályozás célja változatlanul a hitelezői érdekek fokozott védelme. Ebben az értelmezésben a "tagok" egy olyan homogén csoport, amely az adott cég vonatkozásában a külső hitelezőkhöz képest jelentősen erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, ezáltal a jogszabálynak kell ezt az egyenlőtlenséget feloldania, kiegyenlítenie az említett szigorítással. A cél ebben az esetben az, hogy a számviteli törvényben is rögzített "osztalékfizetési korlát" figyelembevételével, annál – összességében – magasabb összegű értéket ne lehessen ezen a címen kivonni, mert az valóban sértené a kisebb befolyással bíró hitelezői érdekeket. Az egyes tagok egymás közötti elszámolásai már kívül esik a szabályozni kívánt körön, arra ez nem vonatkozhat. Az új Ptk. diszpozitív jellege mellett semmi nem indokolja, hogy egy homogén csoportba tartozó individuumok saját akaratukból és önálló megállapodásuk alapján szabadon dönthessenek. Ha ők a törzsbetétekből következő arányoktól eltérően akarják az osztalékot kifizetni, akkor azt minden további nélkül megtehetik, ahogy eddig is arra volt módjuk. A "tagok számára kedvezőbb" kitétel tehát az összes tag együttesét jelenti. Ha elfogadnánk a helytelen Ptk.-értelmezésből fakadó adókonzekvenciákat, akkor már 2014. március 15-e óta nem lehet egységesen kezelni az osztalékot, mivel az új Ptk. fokozatosan, 2016. március 15-ig lép hatályba.
Részlet a válaszából: […] ...még nem következik, de bele­magyarázható lehetne, ha nem lenne a 3:187. §.A választ véleményező az új Ptk. 3:187. §-át a hitelezői érdekek védelme szempontjából tartja korlátozó tényezőnek, hogy a számviteli törvény szerinti összegnél magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Üzemanyagtöltő állomás leltáreltérése

Kérdés: A Számviteli Levelek 319. számában a 6554. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további információt szeretnék kérni. A vállalkozás 2014. évben létesített saját, hitelesített mérőrendszerrel rendelkező üzemanyagkutat. Az üzemanyag beszerzésének a mennyiségi nyilvántartásánál az Önök válasza szerint jártunk el. December 31-én leltároztunk, az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasva az adott pillanati, és 2014-ben már nem változó értéket literben. Leltárunkban zárókészletként e mennyiséget kell rögzíteni? E mennyiséghez viszonyítva kell a nyilvántartási eltérést meghatározni az elábé módosításához? Vagy pedig a leltározott mennyiséget át kell számítani a 15 fokon mért fajsúlyliterre, és a viszonyítást e mennyiséghez megtenni?
Részlet a válaszából: […] A mérleg-fordulónapi leltározás lényege – az adott esetben – az üzemanyagkútban lévő üzemanyag tényleges mennyiségének a meghatározása. Ez a tényleges mennyiség – a kérdés szerint – az üzemanyagkút elektronikus kijelzőjéről leolvasható volt. Feltételezhetően ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Nehezen behajtható követelések üzletszerű felvásárlása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a második variáció közelít a helyes elszámolási módszerhez, de nem teljesen azonos azzal.A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. §-a (1) be­kezdésének l) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.
1
34
35
36
109