Fizetőképességi nyilatkozat

Kérdés: A 2014. év zárása során az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatosan merült fel a fizetőképességi nyilatkozat szükségességének kérdése. Az osztalékfizetéshez a Gt. szerint az ügyvezetőtől fizetőképességi nyilatkozat kellett, amelyet a cégbírósághoz is meg kellett küldeni. Az új Ptk.-ra áttért cégeknek is szükséges ilyen nyilatkozatot tenni, és a cégbírósághoz az osztalékfizetés előtt megküldeni?
Részlet a válaszából: […] ...írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek az érvényesülését. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Saját tőke a jegyzett tőke alatt

Kérdés: A 10 M Ft jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje két egymást követő évben a jegyzett tőke alatt van (8-9 M Ft), de nem fizetésképtelen a társaság. A tulajdonosoknak van-e valami teendőjük a saját tőke rendezésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz. Ez a veszély kft. esetében 3 M Ft alatti saját tőke, zrt. esetében 5 M Ft alatti saját tőke esetén fenyegeti a társaságot. A hitelezői érdekek védelme szempontjából azonban tartósan a jegyzett tőke alatti saját tőke nem kívánatos állapot, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Egyesülés esetén vagyonmérleg-tervezet

Kérdés: "A" magánszemély 100%-os tulajdonában áll "B" kft. és "C" kft. A "D" kft.-ben 25% a "B" kft., 55% a "C" kft. és 20% a magánszemély részesedése. A "D" kft. saját tőkéje negatív. A "D" kft. beolvad "B" kft.-be, amelyben nem kíván tulajdonos lenni "C" kft., új tulajdonos sem lép be, a magánszemély sem akarja növelni a befektetését. Vagyonátértékelés nem történik. A beolvadás során "B" kft. saját tőkéje és ezen belül minden tőkeelem pozitív előjelű, eredménytartaléka elbírja a beolvadó társaság negatív saját tőkéjét (a "D" kft. tulajdonosai vagyonkiadásra nem tarthatnak igényt a saját tőke elvesztése miatt). A jogutód "B" kft. egyesülési vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kivezetésre kerül "C" kft. és "A" magánszemély "D"-ben lévő üzletrésze: jegyzett tőke csökken az eredménytartalékkal szemben, "B" kft. üzletrésze: jegyzett tőke csökken a befektetett eszközzel szemben. A tőkeelemek átrendezésére nem kerül sor. A jogutód "B" kft. vagyonmérlegének nyitó oszlopában a jegyzett tőke megegyezik "A" magánszemély korábbi befektetésével, a többi tőkeelem a jogelődök és a "különbözetek" oszlop megfelelő sorainak összegével. Helyesen értelmezem a vonatkozó törvényi előírásokat?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a törvényi előírások szerint a kilépő tagokkal el kell számolni, ebből az következik – a beolvadással létrejövő "B" kft. hitelezői érdekeinek védelme szempontjából –, hogy ha negatív a beolvadó társaság saját tőkéje, akkor a saját tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Részteljesítés elszámolása

Kérdés: 2014-ben generálkivitelezőként megbízást kaptunk egy 4 lakásos társasház építésére. Az építéshez folyamatosan igénybe veszünk külső vállalkozókat, akik az elvégzett munkákról benyújtják a számlát, melyeket közvetített szolgáltatásként könyvelünk. Vásárolunk alapanyagot is, amelyet készletként mutatunk ki. A megrendelő kérte, hogy a műszaki szakértői jelentés alapján elkészült munkákról részszámlát állítsunk ki, amit a megrendelő hitelből kifizetett. A beruházás év végén 80%-os készültségi fokon állt. Ez lett számlázva. Hogyan kell elszámolni a befolyt bevételt? A beruházás teljes befejezéséig elhatárolható? Amennyiben árbevételként kell elszámolni, a befogadott közvetített szolgáltatások ráfordításként elszámolhatók? A beépített anyagköltséget is elszámolhatjuk megosztva?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A generálkivitelezőként elvállalt társasházépítés esetében kizárt a közvetített szolgáltatás lehetősége, mivel nem teljesülhet a legfontosabb követelmény: a kérdező vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak. A kérdező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Devizás szállítói tartozás árfolyamvesztesége

Kérdés: Az Szt. szerint a mérleg fordulónapján a devizás követeléseket és kötelezettségeket át kell értékelni. Társaságunknál 2014. év végén a jelentős összegű devizás szállítói tartozás miatt nagy összegű összevont árfolyamveszteséget kellett elszámolni. Van-e lehetőség a devizás szállítói tartozás miatt nem realizált árfolyamveszteség elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] ...beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá a forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások esetén van arra lehetőség, hogy a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett, árfolyam­nyereséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének elő­írásából indulunk ki. E szerint a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesítő dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

ATM-es készpénzfelvétel könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
Részlet a válaszából: […] ...felvett készpénzösszegeket, a felvétel időpontjai szerint külön-külön;– a bankszámláról felvett készpénz elköltését dokumentáló hiteles bizonylatok adatait, a ténylegesen elköltött készpénz összegeit (ezen bizonylatokat a pénzfelhasználás idősorrendjében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Forintért vásárol, euróval fizet

Kérdés: Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat – véleményem szerint – helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?
Részlet a válaszából: […] ...adnak érte. Valuta-, devizaértékesítéssel azonban nem foglalkozhat mindenki, csak akit erre jogszabály felhatalmazott. Ilyenek elsősorban a hitelintézetek, de ilyennek tekintendők a pénzváltók is.A pénzváltási tevékenységet a 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet szabályozza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetni. Forint helyett euróban történő kifizetés valójában a forint értékesítését jelenti, amely olyan tevékenység, amelyet csak hitelintézet, pénzügyi vállalkozás végezhet, illetve lakossági körben a pénzváltók. Más szervezet, gazdasági társaság nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...függ, bár nem indokolt, hogy érdemileg eltérjen attól a kamatmértéktől, amit az osztrák cég fizet az osztrák banknak!)A hitel, kölcsön felvételéhez kapcsolódóan a bankok különböző jogcímeken számítanak fel díjakat. Ilyen a bankkal kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
1
35
36
37
109