Utazási iroda számlájának elszámolása

Kérdés: Az üzleti életben gyakori és elfogadott, hogy a vállalkozások üzleti tárgyalásaikat, szakmai útjaikat utazási irodán keresztül bonyolítják le. Az utazási iroda megküldi a szakmai úthoz tartozó számlát, a vállalkozás mellékeli a szakmai út leírását, az üzleti tárgyalás dokumentumait. Elfogadható-e az utazási iroda olyan számlája, amelyen nincs külön részletezve az utazás, a szállás, az étkezés, a szabadidőprogram költsége? A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás lesz az, vagy természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy vagy a vállalkozónál, vagy azutazási irodánál a természetbeni juttatások utáni személyi jövedelemadót, továbbáa kapcsolódó járulékokat meg kell fizetni. A válasz részletesebb kifejtése előtt utalni kell aszámlával, a számlázással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata VII.

Kérdés: A telefonadó alapja személyi jellegű költség, vagy igénybe vett szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Nem pontos a kérdés, telefonadó nincs, csak a telefonmagáncélú használata minősül természetbeni juttatásnak, amennyiben a magáncélúhasználat ellenértékét a magánszemély nem téríti meg. A természetbeni juttatást,akár adóköteles, akár nem adóköteles, a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata XI.

Kérdés: A telefonköltség 20 százalékát természetbeni juttatásként kell leadóznunk. A telefonszámlából 20 százalékot természetbeni juttatásként is szükséges könyvelni, vagy maradhat telefonköltség? Ugyanez lenne a kérdés az autópálya-matricára is.
Részlet a válaszából: […] A telefonköltség 20 százaléka akkor minősül természetbenijuttatásnak, ha azt a munkavállaló (vagy a telefont használó egyébmagánszemély) tételes kigyűjtés vagy a telefonszámla áfát is magában foglalóvégösszege alapján nem téríti meg. A meg nem térített, vélelmezett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Külföldi utazáshoz kapcsolódó áfa

Kérdés: Németországi tulajdonoshoz több esetben megbeszélésre kiutazunk, az üzemanyag- és reprezentációs jellegű költségekkel jár. Az utazás üzemanyagköltségét és áfáját üzemanyagköltségként számoljuk el a számla alapján. Az áfabevallásban Közösségen belüli kötelezettségként kimutatjuk, szállítóközösségen belüli kötelezettségeként nem, mert az áfa nem vonható le. Ebből adódóan a főkönyvi könyvelés és a bevallás áfája jelentősen eltér. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás készítésekor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak nem egyértelműek, ezért előszöra kérdést pontosítjuk. A Németországba történő kiutazás során (feltételezve,hogy a kiutazás kiküldetésnek minősül!) az üzemanyag-vásárlás, illetve areprezentációs jellegű beszerzés történhet Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

On-line feltöltés elszámolása

Kérdés: Cégünk mobiltelefonok on-line feltöltését is végzi. Az on-line feltöltéseket a vevők kifizetik nekünk, a szolgáltató cég pedig utólag számlát küld a feltöltés nagykereskedelmi áráról. Nálunk közvetített szolgáltatásnak minősül ez a tevékenység, vagy egyszerű árubeszerzés?
Részlet a válaszából: […] A válasz az, hogy egyik sem. A mobiltelefonok feltöltése aszolgáltató szolgáltatása igénybevételének a feltétele, így a szolgáltató cégáltal számlázott összeget az igénybe vett szolgáltatás költségei között kellelszámolni. A feltöltés ellenében nem történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet a válaszából: […] A devizaalapon meghatározott bérleti díj számlázásához abérleti szerződésben rögzíteni kell a bérleti díj devizában (például euróban)meghatározott összegét, továbbá azt, hogy a számlázáskor a devizábanmeghatározott bérleti díjat milyen árfolyammal számítják át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, válaszunkat azonban nem kellfelülvizsgálnunk, az Szt. előírásait a kérdező társaságnak is el kell fogadniaa Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszbanhivatkozottak alapján is.Az Szt. egységes számlakeretre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Közvetített szolgáltatások értéke

Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen is meg nem is. A válasz megadásánálaz Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában, illetve az Áfa-tv. 8. §-ának (4)bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. Mindkét törvénynél aközvetített szolgáltatás fő jellemzője az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Külföldön végzett tevékenység költségeinek bizonylata

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. Svédországban végez építőipari tevékenységet. A Svédországban keletkezett kiadásokról cégnév nélküli számlát kívánnak elszámolni. Ezek a számlák elszámolhatók-e költségként? A kft. rendelkezik svédországi közösségi adószámmal, mivel az áfaelszámolás ott kint történik. Ha az áfát kint számolja el a kft., akkor a számlákat áfa nélkül kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Magyarországon bejegyzett kft.-nek a Svédországban végzettépítőipari (és egyéb) tevékenységének a bevételeit és költségeit, ráfordításaitis a magyar számviteli törvény előírásai szerint kell elszámolnia, könyvelnie,bizonylatolnia, és a magyar előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Ingyenesen igénybe vett szolgáltatás (eva)

Kérdés: Evás egyéni vállalkozóként a székhelyemnek – a férjem és testvére tulajdonában és a szüleik haszonélvezetében lévő lakás, amiben benne is laknak – egy helyiségét használom. Természetesen semmit nem fizetek ezért. Evát vallok és fizetek egy meghatározott összeg – mint ingyenesen igénybe vett szolgáltatás – után. Elfogadható-e ez így? Mi a helyes eljárás, ha a saját és férjemmel közös tulajdonban lévő lakásban van a székhelyem?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 6. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogyaz eva alatt mi minősül bevételnek. E szerint bevétel a számvitelről szólótörvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági)tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.
1
72
73
74
93