548 talált cikk az illeték kifejezésre

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű illetékbélyeget használ fel peresítéseknél, különböző igazolások beszerzésénél. Eddig a postán az illetékbélyeg-vásárlásról számlát kaptunk, a számla alapján azonnal költségként elszámoltuk a kifizetett összeget. A felhasználást az analitikus nyilvántartásban kísértük figyelemmel. Év végén a fel nem használtak értékével a költségeket csökkentettük. December óta a posta nem ad számlát, csak bevételi pénztárbizonylatot állít ki. Ez esetben mi a szabályos elszámolás?

Kérdés: A kisvállalkozói kedvezményt egyéni vállalkozó elmulasztotta igénybe venni 2001. évben személygépkocsija után. A cégautóadót 5 éve fizeti. Önellenőrizheti-e 2001. évi szja-bevallását 2002-ben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése érdekében?

Kérdés: A használt lakások – mint áruk – beszerzési értékébe a vételáron kívül beletartozik-e a lakások megvásárlásakor készült adásvételi szerződéssel kapcsolatos ügyvédi díj számla szerinti értéke, továbbá a konkrét lakással kapcsolatosan az eladásig kifizetett közös költség?

Kérdés: Utazást szervező kft. az áfa szempontjából árrés utáni adózásra kötelezett, tehát a bejövő számlákat áfával növelt értéken könyveli, a kimenő számlákban pedig fizetendő áfát nem számíthat fel. Az árrés után fizetendő áfát hova kell könyvelni?

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában a 985. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, köztartozásnak csak az adóhatóságnál, vámhatóságnál nyilvántartott köztartozás számít?

Kérdés: Egy magyar kft. Bécsben fióktelepet létesített. A fióktelepet a bécsi bíróság bejegyezte, könyveit az osztrák törvények szerint vezeti. A magyar kft. a fióktelep működési költségeinek fedezetére rendelkezésre bocsátott több millió forintot. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni? Az osztrák fióktelep eredménye megjelenik-e, és ha igen, hogyan az alapító magyar kft. könyveiben?

Kérdés: Távvezeték-beruházás miatt az illetékes hatóság közterület-foglalási és zöldkár-helyreállítási költséget számlázott cégünk felé. Beruházási költségként vagy az 5. számlaosztályban illetékként kell-e könyvelni?

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?