144 talált cikk az illetékfizetés kifejezésre

Kérdés: A betéti társaságnak évek óta nincs bevétele. A magánszemély tagok a bankköltséget is tagi kölcsönből fedezik. A megszűnés mellett döntöttek, végelszámolással, emiatt le kell mondani a tagi kölcsönről, ami rendkívüli bevétel lesz, adó- és illetékfizetéssel. Újabb kötelezettség tagi kölcsönből. Ezzel megszűnik a végelszámolás lehetősége. Egy csak tagi kölcsönnel rendelkező cég végelszámolással nem tud megszűnni? Önfelszámolás esetén is jelentős kiadások merülnek fel.

Kérdés: A Számviteli Levelek 317. számában a 6506. kérdésre adott válasznak azon kitételét nem tartja a levélíró elfogadhatónak, hogy az Itv. 17. §-a nem veszi ki az illetékfizetési kötelezettség alól az üzletrész ajándékozását. Ez ugyanis önmagában igaz, de azt sem írja sehol a törvény, hogy az üzletrész-ajándékozásra nem vonatkoznak a 17. § (1) bekezdésében írt, személyi alapon biztosított mentességi okok.

Kérdés: Társaságunk idegen földterületen álló olyan építésiengedély-köteles felépítményt tervez vásárolni, amelynek kb. 90%-os a készültségi foka, a használatbavételi engedély megkérése előtt áll. Jól látjuk, hogy az ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alá tartozó ingatlannak minősül? Amennyiben a felépítményt továbbértékesítjük, a fenti pont alapján termékértékesítésnek minősül? Az előző ügylet kapcsán illetékfizetési kötelezettség keletkezik ráépítés jogcímén?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nemrég alapított egyéni cég tulajdonába bevitt vagyontárgyak után kiszabott és megfizetett illetéket?

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: A kft. 2010-ben a jegyzett tőkét 3000 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra csökkentette, ezzel egyidejűleg az eredménytartalék része is kivonásra került. Likviditási problémák miatt a visszafizetendő összeg töredékét egyenlítették ki, 3,4 millió Ft még a kötelezettségek között szerepel. A kft. a 2013. üzleti évet jelentős veszteséggel zárta, a saját tőke mínuszba ment. Várhatóan a 2014. év is veszteséges lesz. A tagok a saját tőke/jegyzett tőke arányt a ki nem fizetett jegyzett tőke és eredménytartalék terhére szándékoznak helyreállítani. Hogyan lehet megvalósítani azt, hogy helyreálljon a saját tőke/jegyzett tőke aránya?

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?

Kérdés: "A" kft. 18 M Ft hitelt vett fel a banktól, amelynek készfizető kezese "B" kft. "A" kft. a hitelt – pénzügyi nehézségei miatt – nem tudta fizetni, ezért a "B" kft.-nek kell azt a bank által megadott ütemterv szerint 2014-ben visszafizetnie. "A" kft.-nek 10 M Ft követelése van "B" kft.-vel szemben, amit a készfizető kezesség következtében kifizetett tőke és kamatteher megfizetése kapcsán meg akarnak szüntetni, illetve "B" kft. "A" kft. pénzügyi megerősödése esetén vissza kívánja fizettetni. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni az "A", illetve "B" kft.-nél? Milyen adó- és/vagy illetékvonzatai lehetnek a két társaságnál?

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?