25 talált állásfoglalás az illetékmentesség kifejezésre

Kérdés: Tartási szerződés fejében az Eltartók (magánszemélyek) egy állattartó telepre tulajdonjogot szereznek 10 M Ft értékben. Tulajdonszerzéskor az Eltartók egyenes ági rokonok közötti vagyonátruházás címén illetékmentességet élveztek. Az Eltartók ezt a telepet – megfelelő árajánlat alapján – 20 M Ft-ért el kívánják adni. Ebben az esetben mennyi az szja alapja, 20-10 M Ft vagy a 20 M Ft 25%-a?

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?

Kérdés: Egyik ügyfelem élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a 2011. évi költségvetést megalapozó 2010. évi CLIII. tv. 82-83. §-ai 2012. 01. 01-jétől jelenleg is hatályos rendelkezései is biztosítanak számára. Részesedést kíván szerezni egy olyan magyar ingatlantulajdonnal rendelkező belföldi gazdasági társaságban, amelynek jelenlegi tulajdonosa olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, amelyben a részesedést szerző magánszemély a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad több mint 10 százalékával rendelkezik. E törvény 83. §-ának (2) bekezdése szerint – egyéb kedvezmények mellett – a tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor ezzel összefüggésben más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető. Ennek ellentmondani látszik a bevallásra rendszeresített 1011-es OEK bejelentés és nyilatkozathoz közzétett kitöltési útmutató második bekezdésének utolsó mondata, mely szerint: "Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogy a fentiek az illetékfizetési kötelezettségét nem érintik (lábjegyzetben ugyanitt hivatkozás történik az Itv. 18. és 26. §-ai rendelkezéseire)." Úgy tűnik, hogy a törvény illetékmentességi szabályát a kitöltési utasítás felülírja.

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Az egyik általunk könyvelt kft. végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. 1994-ben alakult meg 4 M Ft törzstőkével, és tőkén felüli apportként az alapító házaspár ingatlana is a cég tulajdonába került, 30 M Ft értékben, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. Most, a cég megszűnésekor, a cég vagyonának a felosztásakor az ingatlan visszakerül az eredeti tulajdonoshoz. Kell-e illetéket fizetni, és ha igen, hány százalékot? Az ügyvéd szerint nem kell, mert eredetileg is az alapító tagoké volt az ingatlan.

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Ha az üzletrész öröklése illetékmentes, kell-e szja-t fizetni, ha igen, mikor keletkezik a kötelezettség, és milyen mértékkel adóznak az örökösök?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Egyéni cégként be van jegyezve. A Gt. szerint az átalakulás adó- és illetékmentes. Ezzel szemben az LB hozott egy ellentétes ítéletet (BH 2008/34). Az egyéni vállalkozók 2009-ben megjelent kézikönyve szintén taglalja ezen furcsa ítéletet. A kérdésem tehát, hogy átalakulhat-e az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó adó- és illetékmentesen?