Külföldinek számlázott jutalék

Kérdés: Egy hazai cég belföldön egy külföldi céggel megállapodást kötött. A megállapodás értelmében belföldön minta utáni árubemutatót tart, igény szerint rendelést vesz fel, és azt továbbítja megbízójának, maga értékesítési tevékenységet nem folytat. Tevékenységéért jutalékot számláz 2000 euró értékben. Devizás tételét az Áfa-tv. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a számla kibocsátásának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán számolja el bruttósított összegben, 20 százalékos áfatartalommal. A külföldi partner a kibocsátott számlát nettóként kezeli. Helyesen jár-e el a magyar cég, ha a kimenő számlában egyösszegű eurót tüntet fel, és a bruttósított összegből a 20 százalékos áfát befizeti?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, az ügynöki tevékenységetKözösségen belüli adóalanynak, vagy harmadik országbeli illetőségűneknyújtják-e. Ha az előbbiről van szó, úgy az Áfa-tv. 15/A §-ának (10)–(11)bekezdéseit kell alkalmazni, azaz igen valószínű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Magyarországra nem érkezett áru áfája

Kérdés: A hazai adóalany egy külföldi cégtől vásárol bizonyos termékeket, melyek előállításához szükséges szerszámgépet is számlázza a külföldi társaság a cég felé. Ezeket a termékeket azután egy vámszabad területi társaság részére adják el. A szerszámgép ténylegesen nem jött be az országba. Hogyan kezelhető a külföldi cég által leszámlázott szerszámköltség (importszámla), melyet a társaság továbbszámlázott a vámszabad területi társaság részére, elsősorban áfa és bizonylatolás szempontjából?
Részlet a válaszából: […]

Mindaddig, amíg egy termék nem érkezik be Magyarországra (az adóztathatóság területi hatálya alá), hazai áfakötelezettséggel számolni még akkor sem kell, ha egyébként két hazai illetőségű adóalany között zajlik az ügylet.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] ...évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem kell adót levonni,ehhez azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Üdülési csekk juttatása

Kérdés: Kft.-tagok részére is adható üdülési csekk adómentesen? A tagok munkavégzésre kötelezettek.
Részlet a válaszából: […] ...juttatás. Bárkinek adható, például a bt. hatgyermekesbeltagjának, a hat gyerekének, az anyósának, bárkinek, kifizető által belföldiilletőségű magánszemélynek. A részletes feltételeket az Szja-tv. 1. számúmellékletének 9.1 pontja tartalmazza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] ...K+F közvetlen költsége, ha atevékenységet nem a társaság végezte, hanem megrendelte azt, és – a Tao-tv. hatálya alá tartozó, belföldi illetőségűvállalkozótól,– külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől,– az Szja-tv. szerinti egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Német áruk magyarországi reklámozása

Kérdés: Magyarországi vásárban a magyar társaság reklámozta pavilonjában a német cég áruit. A német cég hozzájárulást fizetett, amit a magyar társaság számlázott. Rá kell-e írni a számlára a közösségi adószámot? Az áfát kinek kell megfizetnie? Ráírhatjuk-e a számlára, hogy "adómentes szolgáltatás levonási joggal"? Mi van akkor, ha a magyar társaság járul hozzá a Romániában rendezett vásárhoz?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő székhelye, illetve állandótelephelye határozza meg, mivel a szolgáltatást saját nevében megrendelő aszolgáltatást nyújtó illetősége szerinti tagállamtól eltérő tagállambannyilvántartásba vett adóalany. Ez utóbbit igazolja a német cég közösségiadószáma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Mezőgazdasági szaktanácsadás a Közösségben

Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező, más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany Magyarországon mezőgazdasági szaktanácsadást folytat. Hol van adófizetési kötelezettsége? És mi a helyzet akkor, ha magyar vállalkozás ad mezőgazdasági szaktanácsot más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező társaságoknak?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelőszékhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, mivel a szolgáltatástsaját nevében megrendelő a szolgáltatást nyújtó illetősége szerinti tagállamtóleltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany.A más tagállamban nyilvántartásba vett cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...megrendelő (a magyar kft.) gazdaságitevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye határozza meg, ha aszolgáltatást nyújtó illetősége szerinti tagállamtól (más EU-tagállam) eltérőállamban (Magyarországon) nyilvántartásba vett adóalany.Bérbeadás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Lakásbérlet külföldi személynek

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...az anyavállalatnak, úgy adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik.Ha nem történik meg az átszámlázás, a külföldi illetőségű magánszemély részére történő természetbeni juttatás után az adó megfizetésére 2004. évtől minden esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Támogatott üdülési csekk beszerzésének elszámolása

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetni.Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.3. pontja alapján adómentes természetbeni juttatás a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.
1
14
15
16
22