Magyarországon végzett bérmunka áfája

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. német adóalany megrendelő részére végez bérmunkát. A Magyarországra szállított alkatrészeket az összeszerelést követően a német megrendelő részére a kft. szállítja ki. Hogyan alakul az ügylet áfakötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...(adott esetben Magyarországtól) eltérő tagállamban (azazNémetországban) nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyét a megrendelőilletősége határozza meg. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 15/A §-ának (13)bekezdése alapján a (12) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.
Kapcsolódó címkék:    

Hazai ipari vásáron való részvétel

Kérdés: Társaságunk német anyavállalata osztrák leányvállalatával közösen vett részt egy hazai ipari vásáron. A kiállítással kapcsolatos költségeket a társaságunk nevére szóló számlák alapján mi számoltuk el és fizettük ki. Az osztrák leányvállalat a felmerült költségek jelentős részét megtérítené. Milyen módon számlázhatók ki ezek a költségek, és mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg,mivel a szolgáltatást saját nevében megrendelő (az osztrák leányvállalat) aszolgáltatást nyújtó (a kérdező társaság) illetősége szerinti tagállamtóleltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany. Így a számlán a magyartársaságnak azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.
Kapcsolódó címke:

Államháztartási támogatásból megvalósított beruházás

Kérdés: A kft. adóalapot nem képező államháztartási támogatásból valósít meg egy beruházást. A támogatásból finanszírozott rész után az áfát nem kérjük vissza. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos elszámolásokat elvégezni? Lehet-e az elhatárolt támogatás megszüntetésekor, feloldásakor a társaságiadó-alapot csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...apasszív időbeli elhatárolások közül visszavezetett (T 4832 – K 9894) összegévelaz adózás előtti eredmény, ha a támogatást belföldi illetőségű adózó (kivéve azalapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, azegyházat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszából: […] A választ célszerű a kérdéssor végével kezdeni. Aváltoztatást (pontosabban: a módosítást) az indokolta, hogy a számvitelielszámolásokban az exportértékesítést, illetve az importbeszerzést -tartalmában – azonosan kell kezelni. A változás (a módosulás) csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:

Adó-visszatérítés egyezmény esetén

Kérdés: Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet – önellenőrzésen kívül – az adót visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezményalapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi személy az illetőségigazolásés a kifizető igazolása benyújtásával az APEH Észak-budapesti Igazgatóságánáladó-visszatérítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Nem magánszemély esetén adóalap-kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a Tao-tv. 22/A §-ának (1) bekezdése szerinti adókedvezményt az a kisvállalkozás, amelynek kis- vagy közepes vállalkozás tulajdonosa is van magánszemélyen kívül? Hogyan kell eljárni külföldi (EU-tagországbeli) tulajdonos esetén?
Részlet a válaszából: […] ...A külföldi tagot ugyanis a kis- és középvállalkozási minősítésnélugyanúgy figyelembe kell venni, mint egy belföldi illetőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...tagállamban lévő telephelyét is) részére fizetett(juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülőbelföldi illetőségű társaság jegyzett tőkéjében fennálló részesedése (részvényesetében névre szóló részvénye) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi személlyel kapcsolatos bejelentési, adókötelezettség

Kérdés: Egy bt. beltagja német magánszemély, aki évente 2-3 alkalommal, rövid ideig tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. A bt.-nél fennálló feladatok ellátását szintén német vezető munkatárs végzi, aki 180 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. Van-e a bt.-nek bármilyen bejelentési, adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és ezzel kapcsolatosbejelentési kötelezettség sem áll fenn. Abban az esetben, ha a magánszemélyek atbj-törvény szerint külföldi illetőségűek, nincs járulékfizetési kötelezettségsem. A részesedési viszonyoktól, a szavazati, kinevezési jogtól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége,ha a magánszemélynek jutatott jövedelem belföldön adóköteles. A munkavállalókesetében ez akkor teljesül, ha belföldi illetőségűek, a munkát külföldönvégzik, de az adott évben nem tartózkodnak 183 napnál hosszabb ideigNémetországban, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
Kapcsolódó címkék:  
1
13
14
15
22