204 cikk rendezése:
151. cikk / 204 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
152. cikk / 204 Lakás bérbeadása utáni jövedelem
Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
153. cikk / 204 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettség
Kérdés: Szíveskedjenek leírni, hogy a 2796. számú kérdésre adott válasz mely jogszabályi helyen található? Az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség 2006. 01. 01-jétől hatályos szövegében egymillió forintot meghaladó jövedelem szerepel, ez módosul úgy 2007. 01. 01-jétől, hogy egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg adózik.
154. cikk / 204 Ingatlan bérbeadása utáni eho-kötelezettség
Kérdés: Ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell 2006-ban a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni, vagy csak az 1 millió forint fölötti rész képezi az egészségügyi hozzájárulás alapját?
155. cikk / 204 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettség
Kérdés: Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségekkel kapcsolatban szeretnék kérdezni: 2006. évtől a magánszemélyt 4 százalék eho-fizetési kötelezettség terheli az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kérdésem, hogy már az 1 millió forintig is fizetni kell a 4 százalék eho-t, vagy csak az 1 millió forint feletti jövedelem után kell megfizetni?
156. cikk / 204 Közösségi adószám mellett áfabevallás
Kérdés: Kft.-nek közösségi adószáma van, de eddig még nem volt bevétele. Bejelentkezésekor tárgyi adómentes tevékenységet folytatóként lett regisztrálva. Milyen áfabevallásokat kell benyújtania? Várhatóan a közeljövőben bérbeadást is folytatunk. Ez esetben mi a teendő?
157. cikk / 204 Fő- és melléktevékenység megítélése
Kérdés: Társaságunk egy szerződés keretében tenyészállatait bérbe adja az istálló és a legelő használatával együtt. A szerződés értelmében a tenyészállathoz kapcsolódó állami támogatást – mely a tulajdonosnak jár – átadjuk a bérlőnek úgy, hogy a vevőkövetelést csökkentjük a továbbadott összeggel. Ezen ingatlan bérbeadására is vonatkozik-e a 2004-es áfatörvény-módosítás idevonatkozó szabálya, vagy mint járulékos tevékenység, felveszi a tenyészállat-bérbeadási kulcsot? Az adott támogatásnak mi a megítélése az áfa- és a társaságiadó-törvény szerint?
158. cikk / 204 Hirdetési felület bérbeadása
Kérdés: Társaságunk hirdetési tevékenységet végző cégnek bérbe ad zárt udvaron belüli területet hirdetőtábla felállítása, illetve az épület homlokzatára való plakátfelragasztás céljából. A bérleti díjat – mint egyéb építmény bérbeadása – tárgyi adómentesen számlázzuk ki, mert nem éltünk az általános szabályok szerinti adózás választásának jogával. Kérjük, tájékoztassanak, hogy helyesen járunk-e el, ugyanis partnerünk szerint tevékenységünk nem bérbeadás, hanem SZJ 74.40. szerinti hirdetés, amely után 20 százalékos áfát kell felszámolni!
159. cikk / 204 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek
Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
160. cikk / 204 Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése
Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
