1386 talált állásfoglalás az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.

Kérdés: Társaságunk műemlék jellegű épületet vásárolt, amelyhez fejlesztési célú támogatást kapott. A támogatás összegét elhatároltuk. Helyesen tettük? Mikor, milyen mértékben kell feloldanunk az elhatárolt halasztott bevételt, ha értékcsökkenést nem számolhatunk el az ingatlan műemlék jellege miatt?

Kérdés: Jól értelmezzük-e a számviteli törvény módosítását? Ha nincs meg egy adott gazdasági épület használatbavételi engedélye, ettől függetlenül aktiválható az adott ingatlan, ha azt a valóságban használatba vették?

Kérdés: A társasházakat építő kft. egy általa épített, eladásra szánt lakást, amelyhez garázs és kiépített parkoló is tartozik, átminősíttetett irodává. A vevő visszalépése után úgy döntött, hogy megtartja az ingatlant, és saját maga hasznosítja irodaként, illetve raktárként. Az átminősítés 2013-ban megtörtént. Ehhez az ingatlanhoz felhasználhatja-e a korábbi években képzett fejlesztési tartalékot? Az átminősítéshez kapcsolódik-e áfafizetési kötelezettség? A saját hasznosítás miatt pedig pótlólagos illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy magyarországi fióktelep az alábbiak megléte esetén kaphat belföldi illetőségéről igazolást: cégjegyzékben szerepel, Magyarországon vásárolt ingatlannal rendelkezik, ami a székhelye, alkalmazottai vannak. A fióktelep vezetője magyar illetőségű, magyar lakóhellyel rendelkezik, a fióktelep magyar irodájában naponta látja el vezetői feladatait, Magyarországon fizet társasági adót és helyi iparűzési adót, kötelező kamarai tagsággal rendelkezik.

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.

Kérdés: Egy ipari területnek A cég 1/3 részben, a B cég 2/3 részben tulajdonosa. A B cég nagy értékű termelőingatlant épített erre a területre. Felmerült egy ingatlancsere lehetősége, azaz a B cég egy másik területével elcserélné az A cég földrészét. Ebben az esetben mi alapján történik az illeték kiszabása? Csak a terület után kell illetéket fizetni, vagy a B cég által felépített ingatlan is része az illetéknek?

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?

Kérdés: Cégünk bérel egy telephelyet. Ezen a telephelyen irodák, szociális helyiségek, műhelyek vannak, amelyet cégünk felújít. A felújítás költségeit hogyan kell a könyvekben nyilvántartani? Áfatartalma levonható?

Kérdés: Ügyfelem eladási célzattal többlakásos épületet építtet. Félkész épületet vásárolt, a befejező munkálatokat generálkivitelező végzi. Ezenkívül műszaki ellenőrzés címén veszünk igénybe külső szolgáltatást. Hogyan kell könyvelni a fenti számlákat, a félkész épület vételárát? Saját termék vagy áru, anyag? Az építésre felvett hitel kamatát és árfolyam-különbözetét rá lehet tenni az ingatlan értékére? Eladáskor miként vonható le a bekerülési érték a helyi adó alapjából? Az értékesítési külön költségeket miként kell könyvelni?