1386 talált állásfoglalás az ingatlan kifejezésre

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?

Kérdés: A kft.-be beolvadt egy bt. A bt. tulajdonában van egy ingatlan, amelynek könyv szerinti értéke 40 millió forint. A beolvadás során ezt az ingatlant 70 millió forintra felértékelték. Az átértékelés után kell-e társasági adót fizetni?

Kérdés: Az üzemi ingatlan tűzkárt szenvedett, 35%-os kár érte. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz, vagy előfordulhat felújítási rész is, mivel a helyreállítás költsége meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 35%-át? A biztosító egy mai helyreállítást térít, és nem a több évvel ezelőtti nyilvántartási értéket. Időbeli elhatárolás szóba jöhet-e a felújításra eső értékcsökkenéssel szemben, a biztosító kártérítésének elhatárolásával? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást (értékelési tartalék van az ingatlanra)?

Kérdés: "A" építőipari cég az eredetileg visszatartott 10%-ot megkapta a vevőitől, mert bankgaranciákat kötött rá. Tehát vevői követelésállománya nincs, viszont x évig, ha szükséges, a garanciális javításokat el kell végezze (ha nem tenné, vevői lehívhatnák a bankgaranciákat). Ezt akarja tőle átvállalni "B" cég. Megállapodásukból: "a garanciális javítási kötelezettség keretében esetlegesen felmerülő javítási munkák átvállalása. Az ezzel kapcsolatos rendelkezésre állás díja: Y E Ft." Mivel az eredeti munkák hatóságiengedély-kötelesek, a kiállított számla is fordított adózású lesz. Jól gondolkoznak-e a felek áfa szempontjából, és hogy kell könyvelni a két félnél?

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?

Kérdés: Bérelt ingatlanon vagyonvédelmi berendezés (riasztó), továbbá villamos hálózat kiépítése 105 000, illetve 250 000 forintért. Milyen értékcsökkenési leírás érvényesíthető? Hogyan kell elszámolni?

Kérdés: Van egy bt., amiben a beltag és a kültag testvérek, mindegyikük 50%-os tulajdonnal rendelkezik, valamint tulajdonosai egy kft.-nek 33-33% arányban, a maradék 33% pedig egyik testvér feleségének tulajdona. Kérdés, hogy ez a két cég kapcsolt vállalkozás-e? (Ingatlan-bérbeadás van a két cég közt.) Szavazati joguk is a tulajdonjognak megfelelően alakul.

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?

Kérdés: A bt. tulajdonosa egy étteremnek. A tulajdoni lapon ez bejegyzésre is került. Ott azonban egy jelzálogot is bejegyeztek, a bt. tulajdonosainak a másik cége, a kft. által felvett hitel miatt. Az itt bejegyzett hiteltartozást, amit nem a bt., hanem a kft. fizet, a bt.-nél számvitelileg nyilván kell-e tartani? Mi történik, ha a kft. nem tudja fizetni a hitelt? És ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát? Ennek adóvonzata lesz? Mind a két cégnél?

Kérdés: Cégünk ingatlanforgalmazással foglalkozik. Értékesítési akciót szervezünk. Ennek keretében azon vevőink, akik a szerződéskötéskor kifizetik a vételár 60 százalékát, egy családi wellness-hétvégét kapnak ajándékba. A szolgáltatást a cégcsoport egyik szállodájában lehet igénybe venni, amelyet cégünk kifizet. Elszámolható-e reprezentációként ez az ajándékcsomag? Vagy természetbeni juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?