Könyvelési díjak számláinak könyvelése

Kérdés: A könyvelőiroda a könyvelésről szóló számláit 1 hónapos "csúszással" állítja ki: 2012. január végén számlázza a 2011. december havi bizonylatok könyvelési díját és áprilisban-májusban a 2011. évi éves beszámoló elkészítésének a díját. Ezeket a díjakat hogyan és milyen főkönyvi számlákkal szemben könyvelje a számla kiállítója, és hogyan a számla fogadója (az ügyfél)? Jó esetben havi díj szerepel a szerződésben, de van olyan eset is, amikor a tényleges munkaidő-ráfordítás alapján számlázzák a beszámolókészítés díját.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítmény (az adott esetben a könyvelés) díjaelszámolásának a könyvelőiroda és az ügyfél közötti szerződésben rögzítettekszerint kell történnie. A könyvviteli szolgáltatás jellegéből adódóan olyanszolgáltatás, amelynél az összemérés számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz – forgalom alapján utólag adott engedmény – nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján arra lehet következtetni, hogy a forgalomalapján utólag adott engedmény forgalomtól függő ajándék juttatását jelenti.Ennek személyi jövedelemadóban történő kezelése többféle lehet, és az adózásiszabályok a 2011. és a 2012. évre is változtak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban részesedés szerzése

Kérdés: "X" Kft. eszközállományának 90%-a ingatlan. Forgalmi értéke: 100 millió Ft, könyv szerinti értéke: 200 millió Ft. "A" magánszemély 2011 novemberében "X" Kft.-ben 80%-os részesedést szerzett (vagyoni betétek 80%-át megvásárolta). "Y" Kft. eszközállományának 100%-a termőföld (erdő, szántó és művelés alatt lévő területek). Forgalmi értéke: 50 millió Ft, könyv szerinti értéke: 10 millió Ft. "B" magánszemély "Y" Kft.-ben 2011 októberében 90%-os részesedést szerzett. "Z" Kft. eszközállományának 80%-a ingatlan (irodaépületek). Forgalmi értéke: 300 millió Ft, könyv szerinti értéke: 500 millió Ft. "W" Kft. 2011 októberében "Z" Kft.-ben 75%-os részesedést szerzett.
Kérdések: "X", "Y" és "Z" Kft. belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e? "A", illetve "B" magánszemélynek, valamint "W" Kft.-nek kell-e illetéket fizetnie a vagyoni betét megvásárlása következtében? Ha igen, mi ennek a mértéke? Van-e "A" és "B" magánszemélynek – esetleg más – adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége? A termőföld "ingatlannak" minősül-e (kiemelten az illetéktörvény szempontjából)? A jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban történő részesedésszerzést be kell-e jelenteni az adóhatóságnak?
Részlet a válaszából: […]  X, Y és Z Kft. ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnakminősül [Itv. 102. §-a (1) bekezdésének o) pontja].A magánszemélyeknek, illetve W Kft.-nek arészesedésszerzésre tekintettel – mivel az meghaladja, illetve eléri a 75%-ot -illetékkötelezettsége akkor keletkezik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...egyszóval: nem.A kérdésben valójában két ügyletről van szó: az egyik amédiaszolgáltató reklámtevékenysége, a másik az utazási iroda utazásszervezésiszolgáltatása. Ezen ügyletek kérdés szerinti összekapcsolása azonban aszámviteli előírások szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Kiköltözés, visszaköltözés költségei

Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a rövid válasz az, hogy nem aktiválható!Az irodákból való kiköltözés, illetve visszaköltözés nemminősíthető az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekébenfelmerült tételnek, a költözés, a visszaköltözés költségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Ügyvédi iroda által elengedett követelés

Kérdés: Az ügyvédi iroda évekkel ezelőtt kölcsönt adott a betéti társaságnak, amelyet egy közösen megfogalmazott okirat keretében elengedett. Az ügyvédi iroda által elengedett kölcsön a bt.-nél illetékköteles?
Részlet a válaszából: […] ...is -útján történő megszerzése.A kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, gazdálkodószervezetnek tekinthető-e az ügyvédi iroda?Erre a kérdésre az illetéktörvény nem ad választ. A válaszhiányában nézzük meg a számviteli törvényt. Az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 12.

Fizetési meghagyásokkal kapcsolatos díjak elszámolása

Kérdés: A 2009. évi L. törvény szabályozza a fizetési meghagyásokra vonatkozó eljárást. A fizetési meghagyást általában az ügyvédek nyújtják be. A MOKK számlájára kell befizetni az eljárási illetéket, amit az ügyvédi iroda a saját számlájáról utal át. A MOKK a pénz beérkezését követően az ügyvédi iroda részére számlát bocsát ki, mentes az adó alól jelöléssel. A végrehajtási eljárás díját, valamint az ügyvédi díjat az ügyvédi iroda számlázza az ügyfél részére. Az eljárási díj külön tételben, mint adómentes tevékenység, az ügyvédi díj pedig áfás tételként számlázható? A MOKK számláját költségként, a továbbhárított eljárási díjat az ügyvédi iroda bevételeként kell elszámolni? Vagy mint elszámolásra átvett tételt kell kezelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...törvény szerint a fizetési meghagyásoseljárás díját a jogosultnak, azaz az ügyfélnek kell megfizetnie. Ezért amikoraz ügyvédi iroda az eljárás díját a MOKK számlájára befizeti, akkor a pénzátutalását az ügyféllel szembeni követelésként kell elő­­írni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tartalmazza azügyvédi irodákra vonatkozó előírásokat. Ezen előírások között azonban semosztalékról, sem osztalékelőlegről nincs szó. Felmerül a kérdés, hogy azügyvédi irodánál értelmezhető-e az osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Cukrászsütemények áfája

Kérdés: Hivatkozva a NAV honlapján 2011. 06. 07-én és 2009. 10. 16-án megjelent, cukrászsütemények értékesítésekor alkalmazandó adó mértékéről tárgyú tájékoztatókra, kérem véleményüket az alábbi konkrét esetre. Irodánk egyik ügyfele csomagolt cukrászsütemények gyártójaként azokat viszonteladók részére értékesíti. A VTSZ 1905.90 szám alapján cukrászsüteményeknél 18%-os áfakulcsot alkalmaznak. Kérem véleményüket, hogy a fentiekben hivatkozott tájékoztatások alapján 2011. 07. 01-jétől a cukrásztermékek gyártójaként a nagykereskedelmi értékesítéseink során 18 vagy 25%-os áfakulcsot kell alkalmaznunk, illetve kell-e vizsgálnunk, hogy a terméket helyben fogyasztják-e vagy elviszik?
Részlet a válaszából: […]  Felhívjuk a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal2011. 06. 28-án újabb tájékoztatót tett közzé a témában. Ez alapján mégegyértelműbb, hogy 2011. július elsejétől kezdve milyen jelentőséggel bír az,hogy az adott – kedvezményes adómérték alá tartozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Ügyvédi iroda megszüntetése (eva)

Kérdés: Hogyan szüntethető meg az evás ügyvédi iroda?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 76. §-atartalmazza az ügyvédi iroda megszűnésére vonatkozó előírásokat. Az iroda azügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. Ezt megelőzően az evásügyvédi irodának be kell fejeznie az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.
1
18
19
20
43