Üzleti ajándék wellnessutalvány formájában

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?
Részlet a válaszából: […] ...választ a kérdés második részével kezdjük, ami arra irányul, mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja. Ha a franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni a 20 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.
Kapcsolódó címke:

Tulajdonos mint ügyvezető

Kérdés: Egy már meglévő katás bt. tulajdonosa alapított egy kft.-t, amely a társasági adó alá bejelentkezve működik. Ha a kft. tulajdonosa lesz bejegyezve a cégbe ügyvezetőként, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek? A kata kivált a fizetendő adók és járulékok közül valamit?
Részlet a válaszából: […] ...alapján pedig a társas vállalkozó biztosítottnak minősül. Erre tekintettel a kft. ügyvezetőjére biztosítottként a társas vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.A Tbj-tv. 39. § (1) bekezdése alapján a biztosított társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő szochoadó-kötelezettsége

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség szabályait a Szocho-tv. 7. §-a foglalja össze. Főszabály szerint a Tbj-tv. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő szociális hozzájárulási adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nézzük meg a vonatkozó jogszabályok előírásait.A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 23. pontja szerint szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés

Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] 2019-től a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak, ennek megfelelően mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.
Kapcsolódó címkék:  

Biztosítási jogviszony Ausztriában

Kérdés: Ausztriában főállású magyar állampolgár magyarországi kft. ügyvezetője lesz. A Tbj-tv. és a Ptk. szerint biztosítási jogviszonyt eredményez-e, ha tulajdonos is lesz a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. alapján önmagában az, hogy egy Ausztriában főállású magyar állampolgár, aki a magyarországi kft. ügyvezetője lesz, egyben tulajdonos is lesz a társaságban, nem eredményez biztosítási jogviszonyt.A Tbj-tv. alapján biztosítottnak minősül a munkavégzésre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek kell tekinteni az áfával növelt könyv szerinti értéket), és a magánszemély bruttó bevétele alapján terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség a magánszemélyt, illetve a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A nőnap alkalmából adott virág, a dolgozók gyerekeinek adott húsvéti, Mikulás-napi csomag, az átadás alkalmával tartott ünnepség költségei az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, mivel olyan ingyenes vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető szakorvos bér- és osztalékelszámolása

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyvezetője szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett. Több kórházban vállal ügyeletet, az ügyeleti díjat megállapodás alapján kiszámlázza az egészségügyi intézményeknek. Személyes közreműködés címén bérköltséget eddig nem számolt el. Tulajdonosként vehet-e ki osztalékot a cégből, vagy csak bérköltséget számolhat el? Ha osztalék elszámolható, akkor annak mik a 2019-es adó- és járulékterhei?
Részlet a válaszából: […] ...kft. ügyvezető szakorvos, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett, így esetében a többes jogviszonyban lévőkre vonatkozó járulékfizetést kell alkalmazni. Ilyen esetben a fizetendő járulékok alapja a ténylegesen elért (személyes közreműködésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási szerződéssel kapott bevétel

Kérdés: "A" egyszemélyes kft. ügyvezetője társas vállalkozó, heti 40 órás munkaviszony mellett, melyet közszférában teljesít. Az ügyvezető a cég nevében megbízási szerződést köt "B" Kft.-vel, szerződés szerint teljesít, és "B" Kft. átutalja a szerződés szerinti 30 000 Ft-ot az "A" Kft. bankszámlájára.
Az ügyletről számla nem készül. "A" Kft.-nek tárgyidőszakban nincs egyéb bevétele.
– A 30 000 Ft megbízási díj "A" Kft.-ben milyen jogcímen könyvelhető?
– Szükséges-e számla kiállítása "A" Kft. részéről?
– 30 000 Ft megbízási díj után kinek és milyen jogcímen keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az "A" Kft. kapja. Ebben az esetben, mivel nem az ügyvezetőnél, hanem a kft.-nél jelenik meg a bevétel, nincs közvetlenül adó- és járulékfizetési kötelezettség.Ha a kft.-be befolyt 30 000 forint megbízási díjat az ügyvezető személyes kivétként fel kívánja venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
22