Találati lista:
941. cikk / 1835 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A közalapítvány főtevékenysége: szociális tevékenység, családsegítés, nevelés, oktatás, különböző rendezvények szervezése (nyári tábor, fesztivál rászoruló gyermekek részére). Ezek során felmerülnek különféle költségek: belépőjegy, a tábor ideje alatt étkeztetési költségek, szegény gyerekek részére gyógyszer stb. Ezeket egyéb személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni? Nem reprezentáció, nem étkezési költség, nem adomány! Van olyan gyerek, akinek a táncos fellépéséhez vásárolnak ruhát, cipőt, pólót stb. Hol számolandók el?
942. cikk / 1835 Hajóvásárlás adóterhei
Kérdés: Gazdasági társaságnál magánszemélytől a Balatonra hajót vásárolna, amelyet tréningek megtartására, ügyfelek fogadására és természetesen munkatársainak az üdülésére is használna. Milyen adókötelezettséget keletkeztetne a fenti tevékenység?
943. cikk / 1835 Autópálya-matrica elszámolása
Kérdés: A munkáltató a dolgozók saját gépjárművel történő munkába járásával kapcsolatos valamennyi költséget megtéríti (nem csak az előírt 9 Ft/km-t). Így többek között az éves autópálya-matricát, az esetleges közlekedési bírságot. A dolgozó leadja a matrica vásárlásáról szóló számlát, illetve a bírságról hozott határozatot, amelyek részére kifizetésre kerülnek. Kérdésem, természetbeni juttatás címén adókötelesek-e ezek a költségtérítések?
944. cikk / 1835 Tagnak adott kölcsön elengedése
Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
945. cikk / 1835 Megtérített jégkár elszámolása
Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
946. cikk / 1835 Beolvadás a jegyzett tőke csökkenésével
Kérdés: Szabályos-e a Gt. és az Szt. előírásai értelmében az alábbi átalakulás? A kft. beolvad a zrt.-be, a kft. és a zrt. tulajdonosai ugyanazon természetes személyek, teljesen azonos tőkemegoszlásban mind a kft.-ben, mind a zrt.-ben (25, 30, 45%). Az átalakulás során a tagok személye és tulajdonosi részesedése nem változik. A beolvadó kft. jegyzett tőkéjét a tagok a zrt. tőketartalékába kívánják helyezni.
947. cikk / 1835 Mobiltelefonok díjának átterhelése
Kérdés: A 4704. válaszukban azt írják, hogy a telefonköltséget abban az esetben lehet elszámolni, ha a mobiltelefonok a társaság tulajdonában vannak. A 3 társaságból álló cégcsoport egyik tagja szerzi be a mobiltelefonokat mind a három társaság részére, a telefonszámlák is ehhez a társasághoz érkeznek. A mobiltelefonokat átszámlázták ahhoz a társasághoz, amely a telefonokat használni fogja, így a mobiltelefonok már nincsenek a beszerző társaság tulajdonában. Kedvezőbb telefontarifák elérése érdekében az összes telefonhasználati díjak a beszerző társaság nevén vannak, majd telefonszámra lebontva tételesen kiszámlázza a ténylegesen felhasználó társaságoknak. Elfogadható-e ez a megoldás?
948. cikk / 1835 Reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei
Kérdés: Melyek a reprezentáció, üzleti vendéglátás közterhei 2010-ben?
949. cikk / 1835 Osztalékelőleg-fizetés év közben
Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
950. cikk / 1835 Több biztosítási jogviszony
Kérdés: A magánszemélynek az alábbi munka- és jogviszonyai vannak: 1. "A" Kft.-ben főállású munkavállaló (minden adót és járulékot fizetnek utána). 2. "B" társaságban megbízási jogviszony alapján vezető tisztségviselő (legmagasabb adókulcs szerint adózik). 3. "C" – evás – Bt.-ben kültag, és személyesen közreműködik (a bt.-ből jövedelme nincs, adót, járulékot a bt. nem fizet utána, csak az evával csökkentett bevételben részesül). 4. "D" Kft. végelszámolója megbízási jogviszony alapján (legmagasabb adókulcs szerint) adózik. 5. "E" Bt.-ben beltag (a bt.-ből sem jövedelme nincs, sem osztalékban nem részesül. A bt. adót, járulékot nem fizet utána). "A" Kft.-ben a főállására tekintettel helyesen nem fizet a résztulajdonában lévő "C" és "E" társaság utána járulékot? (Jövedelmekben e két cégből nem részesül!) Ha megszűnik az "A" Kft.-ben a főállású jogviszonya, akkor a tulajdonában lévő bt.-kben – melyekben személyesen is közreműködik, de jövedelemben nem részesül – kell-e járulékot (ehót) fizetnie? A főállása megszűnése hogyan befolyásolja a többi jogviszonyát? Mindenképpen rendelkeznie kell heti 40 órás munkaviszonnyal? Teljes munkaviszonyban elláthatja-e a "B" társaság ügyvezetői pozícióját, ha idáig megbízási jogviszony alapján látta el?
