Otthoni telefon használata

Kérdés: A munkavállaló a telefonját cégügyekben használja. Milyen módon térítheti meg a cég a telefonköltségét (otthoni, nem mobil)?
Részlet a válaszából: […] ...magáncélú használata címén adóköteles jövedelem 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, az adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájáruláskánt fizeti meg.Itt utalni kell az Áfa-tv. 124. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?
Részlet a válaszából: […] ...teljes összege a magánszemély bevétele lesz [Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése], amely bevétel 78 százalékát 16 százalék személyi jövedelemadó, 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel, amelynek a megállapítására az Szja-tv. 46. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély egyéb bevétele, és mint ilyen után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt és 16 százalék személyi jövedelemadó terheli a magánszemélyt. (Ha a magánszemély munkaviszonyban van, akkor a kifizető 27 százalék szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Elhunyt tag öröksége

Kérdés: A bt. egyik tagja elhunyt. Az örökös nem akar a bt.-ben tagként maradni. A bt. kiszámolja az örökösnek járó összeget: a vagyoni betét 5 E Ft, 10 000 E Ft a vagyoni betétre arányosan jutó vagyon. Hogyan és mikor adózik a 10 000 E Ft?
Részlet a válaszából: […] ...a bt.-ből való kilépésekor ténylegesen megkaphatott volna. Az Szja-tv. 68. §-a alapján a vállalkozásból kivont jövedelmet személyi jövedelemadó és az Eho-tv. alapján 14 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli, maximum 450 ezer forintig. (Nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt ügyvezető osztaléka

Kérdés: Jóváhagyott osztalék öröklésével kapcsolatos a kérdésem. A hagyatéki leltárban a kft. többségi tulajdonos elhunyt ügyvezető korábbi években jóváhagyott, de a halál időpontjáig ki nem fizetett osztalékának, illetve a fel nem vett munkabérének kell-e külön szerepelnie, vagy az üzletrész öröklésével ez automatikusan megörökölhető? A jóváhagyott osztalék 10 millió Ft felett van, adózatlan. Ha a hagyatéki leltárban szükséges ezt szerepeltetni, akkor a jóváhagyott adózatlan összeget kell a hagyatéki leltárban feltüntetni? Ha adózott összeget kellene, akkor az egészségügyi hozzájárulás több örökös esetén hogyan, mikori időponttal számítható? Ehhez az öröklési arányok ismerete szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...mutatja ki. Az ügyvezetővel szembeni kötelezettség az ügyvezető követelése, és mint ilyen – az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás megfizetése után – az örökség része.A hivatkozott válaszból következik, hogy a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Részesedés értékesítése ellenérték nélkül

Kérdés: A társaság tartós részesedését ellenérték nélkül kívánja értékesíteni. Az értékesítést követően árfolyamvesztesége keletkezik. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításain belül elszámolt árfolyamveszteségen kívül van-e adóalap-módosító hatása az ügyletnek?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír is. Ez esetben a magánszemélyt a társasággal való kapcsolatának megfelelően az értékpapír piaci értéke alapján személyi jövedelemadó, illetve személyi jövedelemadó és járulékfizetési kötelezettség terheli, a juttató társaságot pedig 27...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...fordulata értelmében nem tekinthető a Htv. szerinti nettó árbevétel részének az őstermelő nyilvántartásaiban (egyébként személyijövedelemadó-köteles) bevételként elszámolt azon jóváírás, amelyet – ha az őstermelő az Szt. hatálya alá tartozna – az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Gépjárművek üzemben tartása

Kérdés: A társaság üzemben tartója több tehergépjárműnek, amelyekre ingyenes üzembentartói szerződést kötött határozatlan időre egy magánszeméllyel, illetve egy egyéni vállalkozóval. A társaság a 0. Számlaosztályban tartja nyilván a szerződésben meghatározott értéken a gépjárműveket. Értékcsökkenést nem számol el, ezenkívül minden költséget, adót a társaság fizet és számol el. Az egyéni vállalkozó tárgyi eszközként tartja nyilván a gépjárművet, amelynek könyv szerinti értéke az értékcsökkenéssel folyamatosan csökken. Egyéb költséget a gépjármű után nem számol el. Megfelelően jár el a társaság, illetve az egyéni vállalkozó? A magánszemélynek keletkezik-e bármilyen jogcímen jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...nincs bevétele, ezért a magánszemélynek az üzemben tartónak történő gépjárműátadásból nincs jövedelme, emiatt őt személyi jövedelemadó sem terheli.Az egyéni vállalkozó – a kérdésben leírtakból ez következik – a könyveiben kimutatott gépjármű után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolt összeg 1,19-szeresét kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként (T 559 – K 462), 27 százalékát pedig egészségügyi hozzájárulásként (T 562 – K 463-10) megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jövedelemadó 1%-ának elszámolása

Kérdés: Egyesületünk az szja 1% felajánlásából az adóhatóság által 2012 októberében átutalt teljes összeget a 2012. évi mérlegben passzív időbeli elhatárolásként könyvelte, mivel 2012-ben már nem merültek fel olyan költségek, amelyeket az szja 1%-a felhasználásaként könyvelhettünk volna. A 2013. évben felmerült költségeket szeretnénk ennek az összegnek a terhére elszámolni a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésével. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a 2012-ben átutalt összeget még 2013-ban nem használhatjuk fel, és azt nem passzív időbeli elhatárolásként, hanem az adóhatósággal szembeni kötelezettségként kellene kimutatni. Ha a mérlegkészítés időpontját előbbre hoznánk, az elszámolást már 2014. január 2-án beküldenénk az adóhatósághoz, akkor elszámolhatnánk 2013. évre?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtakra egyértelmű választ ad a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.).Feltételezzük, hogy az egyesület az Szftv. 4. §-a alapján kedvezményezett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:  
1
43
44
45
116