1156 talált cikk a jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: Cégünk kereskedelmi egységeken keresztül értékesíti termékeit. Marketingakció keretében egy meghatározott mennyiségen felüli vásárlás esetén pénzbeli juttatást nyújtunk a fogyasztónak, tehát nem a velünk üzleti kapcsolatban álló kereskedőnek. Milyen adózási vonzata van az akciónak?

Kérdés: A cég bérleti szerződést kötött parkolóhelyek hasznosítására a parkolóhelyek tulajdonosával. A bérleti szerződésben vállalta, hogy a korábbi bérlő tartozását megfizeti. A korábbi bérlő nem jogelődje. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni?

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)–(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?

Kérdés: A társaság az egyik dolgozójának kilépése­kor jutalomként cégautót ajándékoz. Az ajándékozási szerződésben átadott személygépkocsi Eurotax alapján meghatározott értéke után a bérjárulékokat megfizették. Az Eurotax alapján meghatározott érték magasabb, mint az eszköz könyv szerinti értéke. Hogyan kell helyesen elszámolni és milyen adóvonzatai vannak ennek a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyi­jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?

Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a borravalót?

Kérdés: Mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-számlák tartalmaznak 64.20.11., 64.20.13., mind pedig 64.20.18., illetve 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételeket. A 64.20.11., illetve 64.20.13. SZJ-számon számlázott tételek 20%-a után személyi jövedelemadót és ehót fizetünk, 20% áfáját nem helyezzük levonásba. A fennmaradó összegnél 70-30 százalék arányában vonjuk le az áfát, a 64.20.18., illetve a 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételek teljes áfáját levonásba helyezzük, és nem minősítjük olyannak, amelynek a 20%-át egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kellene tekinteni. Ez következik az Áfa-tv., az Szja-tv. előírásaiból. Helyes a következtetésünk?