2012. évi beruházás pályázati pénze 2013-ban

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyi­jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?
Részlet a válaszából: […] ...2012-ben még nem érkezett meg a pályázati pénz – álláspontunk szerint –, a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezt a támogatást nem kell bevételként figyelembe venni, és a beruházást nem kell elszámolni. A támogatás 2013-ban lesz katás bevétel, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Ingyenes parkolás díja

Kérdés: Fitneszszolgáltatást nyújtó cég egy üzletközpontban működik. A szolgáltatást igénybe vevők 3 órán keresztül "ingyenesen" parkolhatnak. Az üzletközpont parkolást működtető cége utólag számlázza ezt a cég felé. Értelmezhető ez közvetített szolgáltatásként? Vagy igénybe vett szolgáltatás? Az áfa levonható?
Részlet a válaszából: […] ...– a 3 órás parkolási díj áfát is magában foglaló értékének 1,19-szeresét adóalapnak tekintve, az adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell bevallani és befizetni, és nem igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Engedményezés és a beszámítás elfogadása

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...követelés értéke bevétel, és ez a bevétel teljes összegében a magánszemély jövedelme is, amely jövedelem 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként kell a megszerzés negyed­évét követő hónap 12. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Borravaló könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a borravalót?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, amely után a foglalkoztató (illetve a felszolgáló) 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet, a magánszemély személyi jövedelemadót. A felszolgálónak a felszolgálási díjból kifizetett összeget a személyi jellegű egyéb kifizetések között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Telefonszámlák elszámolása

Kérdés: Mind a vezetékes-, mind a mobiltelefon-számlák tartalmaznak 64.20.11., 64.20.13., mind pedig 64.20.18., illetve 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételeket. A 64.20.11., illetve 64.20.13. SZJ-számon számlázott tételek 20%-a után személyi jövedelemadót és ehót fizetünk, 20% áfáját nem helyezzük levonásba. A fennmaradó összegnél 70-30 százalék arányában vonjuk le az áfát, a 64.20.18., illetve a 64.20.28. SZJ-számon számlázott tételek teljes áfáját levonásba helyezzük, és nem minősítjük olyannak, amelynek a 20%-át egyes meghatározott juttatások közé tartozónak kellene tekinteni. Ez következik az Áfa-tv., az Szja-tv. előírásaiból. Helyes a következtetésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése alapján nem vonható le a távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11. és 64.20.12.), a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13), az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátvételi szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból) terhelő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Pénzbeli támogatás bizonylatolása

Kérdés: Mi a helyes bizonylatolása, számviteli elszámolása annak, ha a cég pénzbeli támogatást nyújt, például iskolai rendezvény, versenycsapat, falunapi rendezvény támogatására? Milyen adózási vonzata van a visszafizetési kötelezettség nélküli pénzeszközátadásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a versenycsapat résztvevőinek közvetlenül a cég biztosítja, akkor a céget terheli a juttatás formájának megfelelő személyi jövedelemadó és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő, akinek a tárgyévet megelőző évben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből származó bevétele meghaladta a személyijövedelemadó-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt;c) tevékenységet kezdőnek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosa az üzletrészét ajándékozhatja el. Ajándékozás esetén az ajándékozó bevételhez nem jut hozzá, ezért mind a személyi jövedelemadó-, mind az illetékfizetés a megajándékozott magánszemélyt terheli.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés: Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, amely összeg után a magánszemély nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint személyi jövedelemadót, a kft. pedig 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.A tagi jogviszonyban lévő tag által nyújtott kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Magánszemélynek adott kölcsön kamata

Kérdés: A cég magánszeméllyel szemben fennálló követelése tekintetében szükséges-e a korábbi években felszámított, de még meg nem fizetett kamatra is kamatot számítania, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelme? Szükséges-e a kamatot évente tőkésíteni?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem kerül megállapításra, adóalapnak a kamatkedvezmény 1,19-szerese tekintendő, amely adóalap 16 százalékát személyi jövedelemadóként, 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként a társaságnak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
1
48
49
50
116