1156 talált cikk a jövedelemadó kifejezésre

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?

Kérdés: Ügyfelünk az utazásszervező megbízásából, annak nevében értékesíti a szolgáltatásokat, majd az általa végzett közvetítésről jutalékszámlát bocsát ki az utazásszervező felé. A pénzügyi elszámolás úgy történik, hogy az utazásszervező kiállítja és megküldi az utas nevére szóló számlát ügyfelünknek, aki viszont a közvetítői szolgáltatásról állít ki számlát az utazásszervező felé. Ügyfelünk a két számla különbözetét egyenlíti ki, a közvetítői számlát kompenzálják. Az utazásszervező katalógusáron adja el az utat, ügyfelünk viszont a jutaléka terhére a törzsutasoknak engedményt ad. Az utazásszervező viszont nem hajlandó az utas részére az engedménnyel csökkentett összeget számlázni, ügyfelünktől a kialkudott jutalékról kéri a számlát. Az ügylet szabályszerű lebonyolítására, illetve az engedmény számviteli elszámolására milyen lehetőség van?

Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?

Kérdés: Az "A"' társaság megbízást adott a "B" társaságnak új gyártási eljárás kifejlesztésére, amely egy készülékből és egy képfeldolgozóból áll. Az eljárás szabadalomképes, a "B" társaság egyik munkatársának a találmánya. Az eljárást a gyakorlatban tesztelni kell, és a gyári körülményeket ki kell alakítani, amely munkában az "A" társaság egyik munkatársa is részt vesz. A fejlesztési fázis lezárása után az "A" társaság megbízást ad "B" társaságnak ilyen készülékek gyártására és telepítésére úgy, hogy a találmányhoz és megvalósításához tartozó anyagi érdekeltséget az árban érvényesíti. Kérdések: – a "B" társaságnál keletkező nyereség terhére hogyan és milyen dokumentumok alapján fizethető díj, mint találmányi díj a feltalálónak (saját dolgozó) és a közreműködőnek, aki az "A" társaság alkalmazásában áll? – a díjak milyen adó- és járulékterhet viselnek a feltalálónál, a közreműködőnél? – a kérdést más módon is meg lehet-e oldani, tekintettel arra, hogy a szereplők magánszemélyek?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?

Kérdés: Magyarországon munkaviszonyban lévő gépkocsivezető részére a külföldi kiküldetés idejére napi 25 eurónak megfelelő költségtérítést adunk (tehát jövedelme nem keletkezik). Kell-e a munkáltatónak ezen összeg után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie?

Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?

Kérdés: A cég a dolgozók részére megrendeli és kihozatja a meleg ételt. Erről a cég nevére készül a számla. Ebben az esetben hogyan kell elszámolni az étkeztetést? Milyen nyilvántartás szükséges?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó osztaléka után fizetendő 14 százalék egészségügyi hozzájárulás költség, vagy eredménybe nem számító kiadás a vállalkozónál?