1114 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: A mezőgazdasági társaságok különféle, jogszabályon alapuló támogatásokban részesülnek tevékenységükhöz kapcsolódóan. A támogatások igénylésére a tárgyév első felében kerül sor, de a pénzügyi rendezése nem történik meg teljes egészében a tárgyévben, a támogatás jelentős hányadát a tárgyévet követő évben folyósítják. A támogatáshoz kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tárgyévben elszámolják. Ezek a támogatások – összegüket tekintve – általában jól tervezhetők, de az is előfordul, hogy eltérés van a végleges elszámoláskor, továbbá előfordul az is, hogy bár jár a támogatás, de nem jut, illetve befagyasztották az adott támogatást. Amennyiben a tárgyévre vonatkozó támogatás utalására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor, azt az Szt. 77. §-ának (3) be­kezdése alapján el kell-e számolni egyéb bevételként? Értelmezésünk szerint az egyéb bevételkénti elszámolásnak a feltétele az igénylés és az, hogy a tárgyévhez kapcsolódjon a támogatás, de a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezés nem feltétel. Egy adóhatósági állásfoglalás szerint a mérlegkészítésig történő pénzügyi rendezésnek is meg kell felelni, ami szerintünk nincs összhangban a számviteli törvény előírásával. Kérjük állásfoglalásukat a helyes elszámolás megítélése érdekében!

Kérdés: Vállalkozásunk családbarát vállalkozás pályázaton nyert összeget (vissza nem térítendő, elő­finanszírozott) a dolgozók gyermekeinek játszószoba és tanulószoba kialakítására, valamint céges összetartás étel- és italfogyasztására. Hogyan számoljuk el a támogatást és a felmerülő kiadásokat? Jól gondoljuk, hogy az áfa nem vonható le?

Kérdés: Egy cégcsoport tagjait különböző gazdasági társaságok alkotják, melyeknek ugyanazon 3 magán­személy a tulajdonosa. A kkv-minősítéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a tevékenység szomszédos piacon történő folytatását hogyan kell értelmezni? Az "A" vállalkozás termelőtevékenységet végez; a "B" vállalkozás könyvelési, pénzügyi, munkaügyi tevékenységet, döntően az "A" társaság részére; a "C" vállalkozás fuvarozási tevékenységet, döntően szintén az "A" társaság részére, anyagbeszerzéshez, illetve termékértékesítéshez kapcsolódóan. Ebben az esetben "A", "B" és "C" vállalkozások kapcsolódó vállalkozásoknak minősülnek-e a 2004. évi XXXIV. törvény értelmében, ugyanis a szomszédos piac fogalmi meghatározását tekintve az általuk végzett tevékenységek a termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan nem az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkednek el, de végső soron a "B" és "C" társaságok tevékenysége az "A" társaság tevékenységéhez kapcsolódik?

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja értelmezéséhez kérnék segítséget. Egy kft. pályázati forrásból megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenységet végez, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A több éven át megvalósuló projekt tartalmaz ipari kutatást és kísérleti fejlesztést is. A kísérleti fejlesztés közvetlen önköltsége aktiválásra kerül, így ebben az esetben az elszámolt értékcsökkenés és ennek arányában elszámolt bevétel különbözetét adóalap-csökkentő tételként vesszük figyelembe. Az ipari kutatás esetében a közvetlen költséghez rendelhető adóévben kapott támogatás, juttatás összegének értelmezésével kapcsolatosan lenne kérdésem. Figyelembe kell-e venni támogatásként az adott évben befolyt projekthez kapcsolódó előleget, amit kötelezettségként tartunk mindaddig számon, amíg annak elszámolása nem történik meg, így az sem ismert előre, hogyan oszlik meg ipari kutatásra, és kísérleti fejlesztésre ez az összeg? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha adott évben felmerült közvetlen költség elszámolására a következő adóévben kerül sor, így a támogatásként befolyt összeg előző évi és tárgyévi költségek utólagos finanszírozására szolgál?

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, a saját tőkéje 97,5 millió Ft. A tulajdonos 3 társaság, tulajdoni részarányuk 30-30-40%. A 40%-os, 1,2 millió Ft névértékű üzletrészt a társaság piaci áron, 39 millió Ft-ért visszavásárolta. Milyen társasági­adó-vonzata lenne, ha a társaság a visszavásárolt 40%-os üzletrészt 20-20%-os arányban a tulajdonosok részére térítésmentesen átadná? Esetleg kedvezőbb lenne, ha a visszavásárolt üzletrészt bevonnák, majd a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelnék?

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?

Kérdés: Egy kft. a honlapján regisztrálók között két tárgynyereményt, valamint készpénznyereményt sorsol ki. Milyen adót kell ezek után fizetnie a cégnek, és mikor (a sorsolás lezajlását, vagy a termékek megvásárlását követően)? Mely nyomtatványokon kell bevallani? Be kell-e jelenteni a NAV-nak a sorsolást? Jogosult-e cég a kisorsolt termékek áfájának levonására? A kisorsolt tárgynyereményeket a cégnek a tárgyi eszközök között nyilvántartásba kell-e vennie? Társaságiadóalap-növelő tételek-e a kiosztott nyeremények? Kell-e utánuk fizetni szerencsejáték-felügyeleti díjat?

Kérdés: Cégünk tulajdonában lévő (nem lízingelt, 100%-ban kifizetett) személygépkocsikat dolgozóink engedélyezetten magáncélra is használhatják. A cégautóadót megfizetjük. Kell-e útnyilvántartást vezetni a jelenlegi törvényi szabályozás szerint?

Kérdés: EU-támogatott kutatás keretében, a kutatók országok közötti munkavállalását támogató konstrukcióban a kft.-nél török állampolgár vesz részt a kutatásban. Az 1996. évi CI. tv. (török-magyar egyezmény, különösképpen annak 20-21. cikke) és más jogszabályok figyelembevétele alapján munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján válik biztosítottá? A kapott juttatás mellett adható-e adómentesen részére az EU által meghatározott "mobility támogatás, juttatás"?

Kérdés: Két belföldi, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság – A és B – kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Az A társaság belföldre, míg a B társaság 85-90%-ban külföldre értékesít. A és B társaság belföldön készített reklámanyagokat (pl. katalógus, reklámtáska), amelyeket az értékesítésekhez csatolva használnak fel, belerakva azokat a megrendelőknek összekészített csomagokba. Mindkét társaság a reklámadó alanya. Az adóalapot hogyan határozom meg, megrendelői pozíció vonatkozik-e rájuk, és melyik értékhatár a mérvadó? A reklám közzétevőjétől átvállaló nyilatkozattal nem rendelkeznek.