Gazdaságilag nem független felek közötti ár

Kérdés: Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?
Részlet a válaszából: […] ...és az önkormányzat leányvállalatai között, így nem kell erre tekintettela beszámolóban adatokat (például kapott osztalék, kapott kamat) kimutatni (akapcsolt vállalkozástól kapott árbevételt egyébként akkor sem kellene, hakapcsolt vállalkozási viszony állna fenn)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
Kapcsolódó címke:

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] ...kamat adóztatása szempontjából irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címke:

Kölcsön jelzáloghitelből

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kölcsön viszszafizetésének, törlesztésénekfeltételeit, a visszafizetés (a törlesztés) időpontját (időpontjait), továbbá akölcsön kamatának mértékét, fizetésének módját, feltételeit. Nyilvánvaló, hogya kölcsön törlesztőösszegét, a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen. A építőipari cégnél apartnere részére adott kamatmentes kölcsönt követelésként kell kimutatni. Haezt a behajthatatlannak nem minősülő követelést az építőipari cég elengedi, akkoraz elengedett követelés összegével a Tao-tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kamattámogatás igénybevételének lehetősége

Kérdés: A vállalkozás a 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 260. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott célokra és az ugyanitt szabályozott hitelszerződés szerinti hitelfutamidőre kamattámogatás igénybevételére jogosító hitelszerződést kötött. Hogyan kell értelmezni a 262. § (3)–(4) bekezdése szerinti előírást, mely szerint a felvett hitel a futamidő lejárta előtt egy összegben is visszafizethető, rövidebb határidő előtt történő visszafizetés esetén a támogatás nem minősül jogtalannak? Avállalkozás az FVM rendelet alapján 2003. 04. 09-én felvett hitelt 2004. 04. 19-én, a 2003. 07. 09-én felvett hitelt 2004 májusában visszafizette. Ezekre a hitelekre a visszafizetés napjáig igényelt kamattámogatásra jogosult-e a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...3/2003. FVM rendelet – a kérdésben nem hivatkozott – 261.§-a alapján a kamattámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe,amelyben– a pénzügyi intézmény legalább 1 éves, de legfeljebb 2 évestőketörlesztési haladékot engedélyez, az első év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.
Kapcsolódó címke:

Kamattámogatás elszámolása

Kérdés: A kamattámogatás elszámolásával kapcsolatosan a Számviteli Levelek 21. számában a 417. kérdésre adott választól eltérő elszámolási módot tartalmazó állásfoglalást olvastam az egyik szakmai folyóiratban. Lehetséges, hogy változott az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági kamattámogatásokról szóló jogszabályielőírások egyértelműen az egyéb bevételek között rendelik elszámolni a kapottkamattámogatás összegét. Alapvetően ezen jogszabályi előírásra alapozva jutott– a hivatkozott állásfoglalás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címke:

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Pénzintézet jegybanki alapkamattal egyező kamatra vagy az alatt ad hitelt (pl. deviza alapján refinanszírozott) saját dolgozóinak, akik egyben ügyfelei is. Van-e ennek adóvonzata és mennyi?
Részlet a válaszából: […] ...szabályként jegybanki alapkamat +5%-ot ír elő a törvény.Ha a pénzintézet egyébként független feleknek is ad jegybanki alapkamaton vagyaz alatt hitelt, illetve a devizaalapú hitelt ugyanolyan kamaton adjamindenkinek, aki bemegy, akkor az szokásos piaci kamatnak számít, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.
Kapcsolódó címke:

Tartozásátvállalás vagy sajátos kölcsönnyújtás

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sajátos kölcsönnyújtásról állapodott meg a két cég. Úgy tűnik, hogy inkább az utóbbi, de akkor az X cég helyett fizetett kamat nyilvánvalóan nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak.Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírás összegét.Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat (ezen belül a törlesztőrészletet, illetve a kamatot) a pénzügyi rendezéskor kell általában könyvelni a lízingbeadónál és a lízingbevevőnél is (T 384 – K 198, 973, illetve T448...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címke:

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának – mint természetbeni juttatásnak – az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...az adott hónap első napján érvényes minimálbér felénél. Amennyiben hat hónap alatt a követelés kiegyenlítése nem történik meg, kamatkülönbözet címén a magánszemélynek munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelme keletkezik, ha nem fizet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
58
59
60
72