Lízingelt személygépkocsi kamata után adóalap-kedvezmény

Kérdés: Lízingelt személygépkocsi kamata után igénybe vehető-e a Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezmény? Mit takar a "pénzügyi intézmény" kifejezés? A vállalkozás nem bankkal kötött szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...adókedvezmény a pénzügyi intézménnyel tárgyi eszköz beszerzésére kötött hitel- vagy pénzügyilízing-szerződés alapján fizetett kamat után érvényesíthető.Pénzügyilízing-szolgáltatást csak pénzügyi intézmény nyújthat (és így ilyen szerződést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Részletre történő vásárlás

Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...a vételár felét és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor a vevő megfizeti, a második felét (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törleszti. Kérdés, hogy mennyi a kamat? A vételár második 50 százaléka után külön kamatot számítanak fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Tenyészsertés bérbevételének elszámolása

Kérdés: Társaságunk tenyészsertésekre bérleti és értékesítési szerződést kötött, amelynek értelmében átvettük a tenyészsüldőket. Az állatokért hízóállattal fogunk fizetni. Az állatok a szállításkori állapotnak megfelelően, tenyészsüldőként most kerültek számlázásra. Könyvvizsgálónk javaslatára – szerinte olyan, mint a pénzügyi lízing – úgy könyveltük a készletek között, mintha vásárlás történt volna. Valóban így kellett könyvelni? És mi van akkor, ha át kell minősíteni tenyészállattá? Az így átminősített tenyészállatoknál igénybe vehető-e a kisvállalkozói beruházási kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a lízing időtartama alatt lízingdíjat kell fizetni, amelynek egy része a bekerülési érték törlesztése, másik része pedig kamat. A kérdésben leírtak alapján – úgy látjuk – nem erről van szó.Ha adásvételi szerződést kötöttek, akkor előre meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől alkalmazandó rendelkezésként változik az osztalékból származó jövedelem adójának számítási módszere, nem a jegybanki alapkamat alapján kell megállapítani a 20 százalékos osztalékrészt. A módosult szabályok alapján változatlanul meg kell állapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Cash-pool szolgáltatás kamata

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások vállalkozói folyószámla-hitelszerződést kötöttek a bankkal, amelyben az anyavállalat az adós, a leányvállalatok az egyetemleges adóstársak. A hitelszerződés alapján az adós és az adóstársak likviditásuk kezelésére cash-pool szolgáltatást vesznek igénybe, amelynek kamatát az adós pénzforgalmi számláján számolják el, majd a pénzintézet – az elszámolással azonos napon – a leányvállalatot terhelő kamatot átvezeti. Az így elszámolt kamat a leányvállalatnál a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamata?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, hogy röviden válaszolhassunk.Az adósnál (az anyavállalatnál) jelenik meg elsődlegesen a fizetendő kamat (ami egyértelműen következik a cash-pool szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésből), amelyből az adóstársat (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...fel nem merült költségekre jutó – hányadát időbelileg el kell határolni.A visszatérítendő támogatás az adott esetben olyan, mint egy kamatfizetési kötelezettség nélküli kölcsön, amelyet – ebből következően – a folyósítástól a visszafizetésig a hosszú, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedését, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet.A Gt. szerint, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...előlegként kimutatott összeget. Amennyiben a társaság a biztosítótól többet kapott vissza, mint amennyit befizetett, úgy a különbözetet kamatbevételként kell elszámolnia. Amennyiben a társaság a befizetett összeget a biztosítás visszavásárlásakor nem kapja vissza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...viszonylag rövid a válasz: a pénzügyi lízingszerződésben meg kell határozni lízingdíj-fizetésenként a törlesztőrészletet és a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy a törlesztésekkel csökken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

A 2003 januárjában igényelt támogatás elszámolása

Kérdés: A 2002. IV. negyedévére vonatkozó agrárfinanszírozási költségcsökkentő támogatás és agrárfinanszírozási támogatás alapjául szolgáló kamatfizetések és biztosításidíj-befizetések a negyedév végéig teljesültek, de az igazolások, amelyek alapján a támogatások kérhetők, csak 2003 januárjában kerültek kiállításra. Kérdés, az APEH-hoz beadandó támogatásigénylő lapon mely bevallási időszakra vonatkozóan lehet igényelni, és melyik kormányrendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt esetben nyilvánvaló, hogy a 2002-ben hatályos rendelkezések szerint lehet kérni a támogatást a 2002-ben felmerült kamat- és biztosításidíj-kifizetések fedezetére még akkor is, ha az igénylés az APEH-hoz csak 2003 januárjában volt benyújtható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
61
62
63
70