Elektronikus úton megküldött beszámoló megőrzése

Kérdés: A kft.-nél a társaság összes bevallását, 2009-ben már a 2008. évi beszámolót is a kft. egyik vezető állású munkavállalója küldi be az Ügyfélkapun keresztül. A könyvelő azt mondta, hogy a beküldéssel megbízott munkavállalónak 10 évig meg kell őriznie a beszámolót, a bevallásokat. Igaz-e? Ha igen, akkor a magánszemélynek (aki beküldte a beszámolót) meddig kell megőriznie azt? Mi van akkor, ha a munkavállaló elmegy a kft.-től?
Részlet a válaszából: […] ...által aláírt – papíralapú okirat alapján határozott, úgy az (5)bekezdés szerinti (az Ügyfélkapun keresztüli továbbítással a cég képviseletébeneljáró) személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus útonmegküldött beszámoló megegyezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Egyedüli ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Az Szja-tv. 2009. január 1-jétől hatályos 3. §-ának 83. pontja a kiküldetési rendelvény használatának a lehetőségét kiterjeszti a kifizetőre (a korábbi szűkebb munkáltató helyett). Értelmezhető-e a "kiküldetés" egy társas vállalkozás egyedüli ügyvezetője esetén saját magára vonatkoztatva?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kiküldő amunkaadó (a cég alkalmazásában lévő vezető), a kiküldött a munkavállaló, egyébjogviszony esetén a megbízó cég képviseletére kijelölt, kinevezett felelősvezető a kiküldő, a megbízásos, illetve a tagi jogviszonyban lévő pedig akiküldött....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
Részlet a válaszából: […] ...73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt előírás szerintkell eljárni.Ezen előírás alapján az ingatlant értékesítő társaságképviseletében eljáró felszámolónak helyesbítő számlát (számlával egy tekintetalá eső okiratot) kell kiállítania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kiküldő a munkaadó (a cég alkalmazásábanlévő vezető), kiküldött a munkavállaló, egyéb jogviszony esetén a megbízó cégképviseletére kijelölt, kinevezett felelős vezető a kiküldő. Ebből következően,ha a céget csak az ügyvezető-tulajdonos képviseli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal

Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a Gt. vonatkozó előírásai alapjánlehet megadni. Számviteli szempontból nyilvánvaló, ha a beltag a társaságbólkilépett, akkor – negatív saját tőke mellett – részére nem jár a vagyonibetétje, nem lehet előírni a vagyoni betét csökkenését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

2008. évi beszámoló letétbe helyezése, közzététele

Kérdés: A parlament honlapján olvastam, hogy módosul a cégtörvény, amely módosítja a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírásokat. Úgy tűnik, a módosuló előírások érdemileg eltérnek a 2008. évre 2007-ben meghirdetett előírásoktól. Kérem, hogy a 2008. évi számviteli beszámoló letétbe helyezésére, közzétételére vonatkozó előírások esetleges változásáról tájékoztassanak!
Részlet a válaszából: […] ...cég legfőbb szerve – azelőbbiek szerinti – papíralapú formájában határozott, a papíralapú beszámolóegyes részein ezt a vállalkozó képviseletére jogosult személy aláírásávaligazolta, a számviteli beszámolót elektronikus úton megküldő személynek(például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Nyugdíjas beltag, mint a munkáltatói jogok gyakorlója

Kérdés: Ha a bt.-ben a társasági szerződés szerint a nyugdíjas beltag a munkáltatói jogok gyakorlója, de ezenkívül mást nem végez a cégben, az személyes közreműködésnek számít-e? A tényleges tevékenységet a másik ügyvezető beltag végzi munkaviszonyban. (Amennyiben a munkáltatói jogok gyakorlása személyes közreműködésnek minősül, úgy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni a nyugdíjas tag után.)
Részlet a válaszából: […] ...alapjánszemélyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyesközreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint amunkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Tagdíjak elszámolása

Kérdés: A különböző érdek-képviseleti szervek, terméktanácsok, társulások részére fizetett tagdíjak összegét igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint azalapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatosérdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címénfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Elektronikus beszámoló beadása

Kérdés: Kérem, adjanak felvilágosítást az elektronikus beszámoló beadásával kapcsolatosan! Az egyik szaklapban azt olvastam, hogy "az elektronikus számviteli beszámoló a kormányzati portál útján is benyújtható, ez esetben nem kívánja meg a jogalkotó a fokozott biztonságú elektronikus aláírást". Az IRM-honlapon arról tájékoztatnak, hogy a beszámolót fokozott biztonságú aláírással kell ellátni. Ez utóbbi szolgáltatás éves díja 20 000 forint + áfa, ami a kisvállalkozásoknak nagy terhet jelent. Kell-e szoftvercsomag, illetve a cég könyvelője is benyújthatja a beszámolót elektronikusan?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a számviteli beszámolóról a legfőbb szerv papíralapúformában határozott, a papíralapú beszámoló egyes részein ezt a vállalkozóképviseletére jogosult személy aláírásával igazolta, a beszámolót megküldő személynek(aki lehet a cég szervezeti vezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] ...felel. A károkozás feltételei azonbanmásként alakulnak, annak függvényében, hogy a könyvelő felvállalta-e azadóhivatal felé a cég képviseletét vagy sem. Így például, ha a könyvelő a kft. képviseletét vállalta,akkor – a mulasztási bírságot az adóhivatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
1
8
9
10
13