135 talált cikk a képviselet kifejezésre

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?

Kérdés: Egy kft.-ben a többségi tulajdonos egyben ügyvezető is, feladata a cég irányítása. Foglalkoztatása milyen jogviszonynak minősül?

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?

Kérdés: Egy bt.-ben a férj beltag, a feleség a kültag. A felek elválnak. A feleség szeretné továbbvinni a céget. Milyen lehetősége van? Lehet-e másik beltagot választani, vagy átalakulhat egyszemélyes kft.-vé? Melyik előnyösebb? Milyen fizetési kötelezettsége van a bt.-nek a beltag felé?

Kérdés: "X" magánszemély főállással rendelkezik, de mellette 2006. január 1-jétől egy kft. vezető tisztségviselője (csak ügyvezetője, nem tagja a kft.-nek!) megbízási szerződés alapján, és jövedelmét (önálló tevékenységből származó jövedelemként) minden hónapban 10% költséghányad alkalmazásával bérszámfejtik. A kft. új könyvelője (az Szja-tv. 24 §-ra hivatkozva) most jelezte, hogy éveken át nem lehetett volna 10%-os költséghányadot alkalmazni, mert a megbízási viszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységet egyaránt nem önálló tevékenységnek kell tekinteni, így költségelszámolásnak helye nincs. Igaza van az új könyvelőnek? 2010. január 1-jétől lehet-e alkalmazni a 10%-os költséghányadot?

Kérdés: A kft. (éves nettó árbevétele kb. 150 millió forint) ügyvezetője mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett. Az ügyvezető könyvelheti-e a kft. gazdasági eseményeit, elkészítheti-e a beszámolót, vagy ez összeférhetetlen? Az ügyvezető közeli hozzátartozója lehet-e a kft. könyvvizsgálója?

Kérdés: Hogyan kell azt értelmezni, hogy a tag nem kötelezett személyes közreműködésre, helyette a tag megbízott is lehet? Mit tartalmaz ilyen esetben a társasági szerződés és a megbízás? Ha a társasági szerződés erre nem utal, lehet-e azt módosítani ügyvéd nélkül, pusztán egy taggyűlési jegyzőkönyvvel, amit a cégbíróságra nem kell megküldeni? Ha igen, ettől milyen úton-módon módosul majd a társasági szerződés? Hogyan alakul ez a megbízási lehetőség egy kéttagú kft. esetében, ahol az egyik tag a többségi tulajdonos, egyben az ügyvezető is? Egyszemélyes kft. esetében, gondolom, a kötelező személyes közreműködés ilyen módon nem kerülhető meg. Kérem, válaszukban jelöljék meg az egyes jogszabályhelyeket!

Kérdés: Cégünk az adómentes béren kívüli juttatás keretén belül (Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján) az internethasználat havi előfizetési díját a munkavállaló nevére, illetve vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla alapján téríti meg. Néhány munkavállalónk a "díjnet" elektronikusszámla-kibocsátó rendszerén keresztül jut hozzá a havi internetszámlájához, amelynek a kinyomtatott változatát adja le a munkáltatónak. Ezt az így kinyomtatott számlát a munkáltató elfogadhatja? Szükséges-e a munkavállalótól hiteles számlát kérni? Kell-e a befizetést igazoló bizonylatot kérni a megtérítéshez?