Adománygyűjtés rendezvényen

Kérdés: Érdekvédelmi szervezet egyik rendezvényén adományokat kíván gyűjteni elhunyt tagjuk családjának megsegítésére (adományláda formájában). Kérjük segítségüket, hogy a befolyt összeget hogyan kell lekönyvelni? Kell-e társasági adót fizetnie utána az érdekvédelmi szervezetnek? Valamint az adomány átadása az Szja-tv. szerint tekinthető-e adómentesnek az adományozónál és az adományt elfogadó családtagnál? Vagy az érdekvédelmi szervezet csak az Szja-tv. 1. számú melléklet 3.3 pontjában meghatározott mértékig adhat pénzben támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerintcímzett magánszemélynek, valamint munkavállalói és érdek-képviseleti szervezetáltal magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke, pénzben történőjuttatás esetén legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Külföldi fióktelep közzétételi kötelezettsége

Kérdés: Az Európai Unió tagállamában lévő külföldi vállalkozás fióktelepének milyen letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségei vannak? 2011-től változott a fióktelepekről szóló törvény 12. §-ának (2) bekezdése, mely szerint a fióktelepnek a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját eredeti formájában az elfogadástól számított 60 napon belül kell közzétenni, és letétbe helyezni a céginformációs szolgálatnál (azaz már nem kell hiteles másolat). Ha azonban a fióktelep az Szt. 154/A. §-a szerinti mentesülési lehetőséget választja, azaz a külföldi vállalkozás éves beszámolóját teszi közzé magyar nyelven, a határidő ebben az esetben is a külföldi vállalkozás beszámolójának elfogadásától számított 60 nap. Így két letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség terheli a fióktelepet?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, deugyanazt kétféle módon szabályozza.A külföldi székhelyű vállalkozásokmagyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. éviCXXXII. törvény 12. §-a (2) bekezdésének 2011. január 1-jétől hatályos előírásaszerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Aláírás bélyegzővel

Kérdés: A kft. hivatalos iratait a képviselő írja alá. A cégnél a kft. képviselője a munkáltatói jogok gyakorlója is. A képviselő úgy döntött, hogy 2011. július 1-jétől a tényleges aláírás helyett aláírás-bélyegzővel írja alá a kft. iratait. A cégnek ezt az újfajta aláírást a szabályzataiban rögzíteni kell? A képviselő egyáltalán aláírhat-e aláírás-bélyegzővel?
Részlet a válaszából: […] ...ellátott címpéldány.Ha jogszabály szerint a szerződést írásban kell megkötni(ilyen például a munkaszerződés), azt a cég képviseletében eljáró személynek (amunkáltatónak) személyesen kell aláírnia. (A szóban megkötött adásvételiszerződéseken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Kapcsolt vállalkozási jogviszony

Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a Tao-tv. 4. §-ának 23/b) pontja (Z és Yvonatkozásában), illetve a 4. §-ának 23/c). pontja (X és Y vonatkozásában)alapján adható meg.A Tao-tv. 4. §-ának 23/b) pontja alapján kapcsoltvállalkozás az adózó (Y) és az a személy (Z), amely az adózóban – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Jegyzett tőke egyesülésnél

Kérdés: Ügyfelünk egyesülés formájában működő gazdasági társaság. A társasági szerződés szerint az egyesülés célja a tagok tevékenységével kapcsolatos szakmai érdek-képviseleti feladatok ellátása. A tagok éves tagdíjfizetésre kötelezettek, de az alapító tagok, valamint az újonnan belépő tagok vagyoni hozzájárulásra is kötelezettek. Az egyesülés cégbíróságon történt bejegyzésekor a cégbíró a vagyoni hozzájárulást jegyzett tőkeként jegyezte be. A társasági szerződésben a tagok nem rendelkeztek kiegészítő gazdálkodási tevékenységről. A Gt. egyesülésről szóló magyarázata szerint, ha az egyesülés elsődleges tevékenységet kíván folytatni (érdekképviseletet), akkor alapításkor nem kell tőkét biztosítani, csak a fenntartási költségek fedezetéről kell rendelkezni. Vagyont (tőkét) csak akkor kell biztosítani, ha kiegészítő tevékenységet is kíván folytatni az egyesülés.
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez nem szükséges az, hogyaz egyesülés kiegészítő gazdasági tevékenységet folytasson. Az elsődlegestevékenység (az érdekképviselet) folytatásához is szükség van olyan eszközökre,amelyet a tagok (a tulajdonosok) tartósan bocsátanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Közhasznú tevékenység keretében történő juttatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk nevesített közhasznú tevékenységei: tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés. Cél szerinti tevékenysége keretében hazai és külföldi továbbképzésekre, konferenciákra ad lehetőséget pályázati jelleggel elsősorban az egészségügyben és tudományos környezetében munkálkodók részére. Általában teljes egészében fedezi a résztvevők költségeit, de van, hogy szállást nem tud téríteni. Támogatóink részben az érintett területről kerülnek ki, például gyógyszerforgalmazók, egészségügy körüli cégek, amelyeknek az ez irányú kutatás, szakmai fejlődés lényeges. A továbbképzésekre, pályázatokra a meghirdetést követően pályázati lapon lehet jelentkezni. Döntés egyedileg a kuratórium kezében van. Figyelembe véve a fent részletezett tevékenységünket, vonnak-e maguk után bárminemű szja-kötelezettséget a továbbképzésekben, konferenciákon részt vevőknél a 2011. évi szja-változások? Megítélésünk szerint az utaztatottaknak nem keletkezik szja-kötelezettsége.
Részlet a válaszából: […] ...okiratábanrögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzettmagánszemélynek, valamint munkavállalói érdek-képviseleti szervezet általmagánszemélynek– nem pénzben adott juttatás értéke,– pénzben történő juttatás esetén legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Kötelezettség átvállalása

Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...és abbanrögzíteni kell a követelésnek a tartozásba történő beszámítását is. Az írásbelimegállapodást az "A" kft., a "B" kft. képviseletére jogosult személynek és avolt tulajdonosnak kell aláírnia.Ezek után nézzük a könyvelést."A" kft.-nél:T 4792 – K 4799,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott tevékenység ismerete alapján dönthető el.Mindenképpen cél szerinti tevékenység például a tagok horgászérdekeinekképviselete, a horgászsport fejlesztése, népszerűsítése, horgászversenyekrendezése, ifjúságnevelés. Vállalkozási tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-ben a többségi tulajdonos egyben ügyvezető is, feladata a cég irányítása. Foglalkoztatása milyen jogviszonynak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...körében a társasággal,illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatosfeladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye. A feladatellátása történhet– a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai (társasági jogijogviszony) vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a beszámoló elfogadása hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] ...a vezető tisztségviselőket írásban kötelesértesíteni. Ha az egyedüli tag természetes személy, a tag jogosult azügyvezetésre és a képviseletre, ha az alapító okiratban így rendelkezett.A hivatkozottak alapján tehát a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.
1
7
8
9
13