1316 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Az a társaság, ahol könyvelünk, megrendelésre végez építőipari tevékenységet. Az elmúlt évben a tulajdonában lévő telken társasházépítésbe kezdett, a lakásokat természetes személyeknek értékesítette. Az értékesítésről készült számla külön tartalmazza a telekértéket, és külön tartalmazza a lakásértéket. A telek megszerzéséhez kapcsolódó költségeknek, ráfordításoknak nem volt áfája. Az építkezés során a vásárolt anyagok és szolgáltatások áfájának levonására viszont sor került. A telek és a rajta felépült ház az értékesítésig a készletek között szerepelt. Kell-e arányosítani az előzetesen felszámított áfát, s mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó társaság minek alapján határozza meg a megépített új lakások építésénél a telekhányadot? Az áfánál arányosítással kell-e számolni?

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?

Kérdés: Ingatlanforgalmazó, -beruházó cég megvásárolja az ingatlant, elkészítteti az ingatlanra a lakásépítési tervet. Ehhez megszerzi a szükséges engedélyeket, majd ügynökhálózat közreműködésével, a látványtervek alapján megkezdi a lakások értékesítését. A vevők "megvásárolják" a lakásra jutó eszmei telekhányad alapján a telket, majd a készlakás átadásáig előleget fizetnek. A lakásokhoz közvetlenül telek nem kapcsolódik, de egy-egy háznál osztatlan belső udvar létezik. Kérdéseink: a végszámla kiállításakor a vételár megoszlik adóköteles (a lakás utáni) és adómentes (a telek utáni) részre? A teljes összegről 25 százalékos áfás számlát kell kiállítani? Kell-e arányosítást alkalmazni? A telekhányadot milyen módszerrel számoljuk ki?

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?

Kérdés: Elfogadható-e, ha a pénztárgéppel előállított nyugtákról a nap végén egy "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú sorszámozású készpénzes számlát állítunk ki, amely az aznapi összes nyugtás eladást magában foglalja? Erre azért lenne szükség, mert a készletnyilvántartást is végző számítógép nincs összekötve a pénztárgéppel.