Záloghitel elszámolása

Kérdés: A kft.-hez különböző zálogtárgyakat visznek be, amelyekre a kft. záloghitelt folyósít. Később az ügyfél a zálogtárgyat egy kiváltási értéken váltja ki. Közben a kft.-nél különböző költségek merülnek fel, mint például kezelési költség, kamat, késedelmi díj, tárolási díj, nyomtatványköltség stb. Hogyan kell ezeket könyvelni? A kiadások és a bevételek csak pénztárbizonylatra kerülnek? Hogyan válik áfássá a bevétel? A különbözetről milyen bizonylatot kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ugyan nem tűnik ki, a kft. zálogkölcsönnyújtását csak hitelintézettel kötött szerződés, megállapodás alapján,valójában ügynöki konstrukcióban végezheti. A kft. a zálogtárgy átvételekor ahitelintézet nevében nyújtja a zálogkölcsönt (és nem záloghitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Egyéni vállalkozó devizaelszámolása

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A háromféle euróárfolyam közül a bevétel forintösszegénekmeghatározása során csak az egyik a helyes. Ez pedig a következő:Az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldipénznemben keletkezett bevételt az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőzőhónap 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Étkezési utalvány vásárlásának áfája

Kérdés: Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] Étkezési utalvány vásárlására nyilvánvalóan azért kerül sor,hogy a dolgozók étkeztetéséhez ilyen módon járuljanak hozzá. Ebben az esetben abeszerzés nem továbbértékesítési céllal történik, illetve azt nem ellenértékfejében juttatják az alkalmazottaknak, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Követelés faktorálása

Kérdés: Cégünk a követeléseit visszterhes faktoringügylet során faktorálja. Egy adott időpontban faktorkövetelésként mutatjuk ki annak a számlának a végösszegét, amelyet benyújtottunk a faktorcéghez, és kötelezettségként mutatjuk ki a faktorcég által átutalt előleget. Az összevezetésre csak akkor kerül sor, amikor a faktorcég sikeresen hozzájutott az eredeti vevőnktől a pénzhez. Az elszámolás során a követelésértékesítést nem számoljuk el egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként, hanem azt folyószámlán könyveljük, mint ahogyan azt egy szakmai folyóirat javasolta. Év végén a faktorcéggel kapcsolatosan kimutatott követelést és kötelezettséget nem vonjuk össze, azt külön-külön mutatjuk ki. Helyes ez így? Helyes az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás számlák mellőzése?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes, nem felel meg sem az Szt., sem a Ptk. előírásainak.A követelések faktorálásával részletesen foglalkoztunk aSzámviteli Levelek 125. számában a 2550. kérdésre adott válaszban.A faktoringtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Követelések faktorálása

Kérdés: Kft.-nk közúti árufuvarozással foglalkozik, és a likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Felmerülhet-e az áfaarányosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell arra, hogy a faktorálás, afaktoring-tevékenység fogalma a hatályos jogszabályokban nincs meghatározva. AHpt. értelmező rendelkezése szerint pénzkölcsönnyújtás a követelésnek -az adóskockázatának átvállalásával vagy anélkül történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Iparűzésiadó-előleg elszámolása (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéni vállalkozó a befizetett iparűzésiadó-előleget költségként vagy ráfordításként számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint az egyéni vállalkozó választása szerintpénztárkönyv vagy naplófőkönyv vezetésére kötelezett. A naplófőkönyv vezetéseesetén a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezetővállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz a kérdésben szereplő tételek sajátos sorrendberendezéséből következik. Az osztrák bank valójában forintért megveszi adevizát, az eurót a magyar kft.-től (a kft. devizát ad el forintért), méghozzáannyi forintért, amennyit a magyar szállítói tartozások rendezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Valutaelszámolás az egyszeres könyvvitelben

Kérdés: A vadásztársaság – mint társadalmi szervezet – 2004. május 1-jétől az EU-tagállamokból érkező bérvadászokat fogad. Elfogadhat-e a vadásztársaság közvetlenül valutát számla ellenében? És ha elfogadhat, akkor az egyszeres könyvvitelben (naplófőkönyvben) mi a helyes könyvelési mód?
Részlet a válaszából: […] A devizakorlátozások 2001. évi megszüntetésével van arra lehetősége a vadásztársaságnak, hogy ellenértékként valutát, devizát fogadjon el, azt nyilvántartsa, azzal fizetést teljesítsen. A birtokába került valutát, devizát nem kell bejelentenie, nem kell beszolgáltatnia. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A hitelezői igények kielégítése árverési vétellel címmel feltett kérdésre a Számviteli Levelek 67. számában az 1400. kérdésnél válaszoltunk. A hivatkozott válasz adja meg a hátteret a jelen kérdésben megfogalmazottakhoz is, természetesen az egyszeres könyvvitel szabályaira...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Étkezési jegy kezelési költsége

Kérdés: Cégünk 1400 Ft értékben étkezési jegyet vásárol dolgozói részére. Az étkezési jegyet árusító cég kezelési költséget számít fel. Adóköteles természetbeni juttatásnak minősül-e az 1400 Ft-ot meghaladóan fizetett kezelési költség?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerint a természetben nyújtott étkezés értékéből adómentes természetbeni juttatás: a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány értékéből legfeljebb havi 1400 forintig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.