715 talált cikk a kifizető kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?

Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?

Kérdés: Építőipari kft. dolgozói a kft. által bérelt személygépkocsival járnak a különböző építkezésekre. A gépkocsival 5 saját munkavállaló munkába járását oldjuk meg úgy, hogy az egyik dolgozónk reggelente összeszedi a kollégáit, délután hazafuvarozza őket, éjszakára a lakóhelyén áll az autó, de magáncélra nem használhatja, ezt a belső szabályzat is tiltja, és a menetlevélből is kiderül. Kérdésem, hogy ez minek minősül? Csoportos személyszállításnak? (A törvényben említett 4 fő mindennap megvan.) Ha csoportos személyszállítás, kell-e cégautóadót fizetni? Az Szja-tv. szerint a munkaviszonyban álló dolgozónak a lakóhely és a kirendelési hely között lévő útszakaszon a cégautó használata üzleti célú használatnak minősül, tehát ezen a jogcímen nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Viszont éjszaka a munkavállaló lakhelyén tárolják az autót, maga ez a tény is adóztatható körülményt teremt. Ha a menetlevélből egyértelműen kiderül, hogy nincs magánhasználat, kell cégautóadót fizetni?

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?

Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége?

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?