Találati lista:
411. cikk / 707 Vidéki dolgozónak szállásbiztosítás
Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?
412. cikk / 707 Tombolajegyekből befolyt bevételből vándordíj
Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?
413. cikk / 707 Kölcsön fejében üzletrész átadása
Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
414. cikk / 707 Tulajdonosi kölcsön kamatának adója
Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egy másik személy, akkor mi a helyzet?
415. cikk / 707 Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató
Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
416. cikk / 707 Külföldi államból származó osztalék
Kérdés: A külföldi államból (Szlovákiából) származó osztaléknak minősülő jövedelem után a magyar magánszemélynek mikor, milyen összegű szja-fizetési kötelezettsége van? Ezen jövedelem után kell-e és mikor, és milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie?
417. cikk / 707 Tulajdonosi kölcsön kamatának adója
Kérdés: A kft. tulajdonosa kölcsönt adott a cégének, amelyet nem tud kivenni, mivel azt a cég eredménye nem engedi meg. December 31-ével (vagy más időponttal) kell-e a betett összeg után kamatadót fizetnie a kölcsönt nyújtónak, vagy csak akkor, amikor a kamatot kifizetik neki? Ha nem a cég tulajdonosa ad kölcsönt (teszi be a pénzét), hanem egyik másik személy, akkor mi a helyzet?
418. cikk / 707 Kamatkedvezményből származó jövedelem
Kérdés: Ha egy cég 2006 júniusában ad kölcsönt egy évnél rövidebb futamidőre egy magánszemélynek, és a kölcsönszerződés megkötésekor 6,25 százalék volt a jegybanki alapkamat mértéke, helyesen járt-e el a cég, ha a futamidő alatt végig 6,25 százalék + 5 százalékkal számolta el a kamatot, még ha közben többször is felfelé változott a jegybanki alapkamat?
419. cikk / 707 Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: – jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, – tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
420. cikk / 707 Nyugdíjas beltag adó- és járulékfizetése
Kérdés: Bt. nyugdíjas beltagját, aki a cégben folyamatosan dolgozik is, és bérét ki is veszi, milyen járulékbevallási és -fizetési kötelezettségek terhelik? A 08-as bevalláson jelölni kell-e a nyugdíját? A járműoktatáshoz saját gépkocsiját használja, mely után költségtérítést számol el. Ezt a költségtérítést kell-e jelölni a 08-as bevalláson? Megteheti-e, hogy ezt a költségtérítést csak a második fél évtől veszi ki a cégből, mert a cég gazdasági helyzete ezt engedi meg?
