Gépkocsivezető napidíja külföldön

Kérdés: Magyarországon munkaviszonyban lévő gépkocsivezető részére a külföldi kiküldetés idejére napi 25 eurónak megfelelő költségtérítést adunk (tehát jövedelme nem keletkezik). Kell-e a munkáltatónak ezen összeg után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...4/A. §-a. Ez esetben az Szja-tv. 28.§-a (2) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni. E szerint ha amagánszemélynek a kifizetőtől külföldi kiküldetés címén származik bevétele,akkor annak összegéből levonható 30 százalék, de legfeljebb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: Családi, kettős könyvvitelű bt.-ben főként a kültag végzi az esetleges munkákat, melyhez időnként a saját személygépkocsiját használja. (A bt.-ben nincs jövedelemkifizetés, mert a kül- és beltagnak van főállása!). 1. Útnyilvántartás alapján hivatalos célú személygépkocsi-használat címén a kültagnak kifizethető-e a megtett kilométerek után a gépkocsihasználat? 2. A kültagnak az szja-bevallásában kell-e szerepeltetnie a hivatalos célú gépkocsihasználat címén kapott költségtérítést? 3. A tagok külföldi szakkiállításra (EU-s országba) szeretnének utazni (a bt. életében ilyen esemény még nem volt!). Milyen útiköltségeket (repülőjegy ára/hivatalos célú szgk.-használat stb.), szállás- és egyéb költségeket/kiadásokat lehet költségként elszámolni? Milyen dokumentációkkal kell bizonyítani a szakmai utazás megtörtént tényét és az ahhoz kapcsolódó költségeket? Fizethető-e adómentes napidíj (s ha igen, mennyi) a tagoknak? Az elszámolt költségek után kell-e járulékokat fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kültag a járművehasználatáért költségtérítést kaphat. A költségtérítésből a magánszemélyköltségnyilatkozata alapján a kifizetőnek adóelőleget kell levonni.A kifizető év végén igazolást ad a magánszemélynek a részérekifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból (szja)

Kérdés: Társaságunk 2006. évben az eredménytartalékból megemelte a jegyzett tőkét. A kft. tulajdonosai belföldi magánszemélyek. A tőkeemeléskor a magánszemélyek semmilyen adót nem fizettek. 2008. évben az egyik tulajdonostól a társaság visszavásárolja névértéken a rá eső üzletrészét. A magánszemély hogyan adózik? Melyik évben hatályos jogszabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...után a személyi jövedelemadó mértéke 25 százalék. A személyijövedelemadót a visszavásárlás időpontjára kell megállapítani, a kifizetőnek (akft.-nek) kell megállapítania, az Art.-ben meghatározottak szerint bevallania,és befizetnie a 2008-ban, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 4. §-ának (2) bekezdése alapján az Szja-tv. 70.§-a szerinti természetbeni juttatás esetén egészségügyi hozzájárulást akifizető minden esetben köteles fizetni, a fizetési kötelezettség a cégautóadó25 százaléka. Ez a fizetési kötelezettség független...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...minősültermészetbeni juttatásnak, mi az, ami adóköteles, illetve adómentes. Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján akifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtottszolgáltatás (az adott esetben az ingatlan bérbeadása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó,sem egészségügyi hozzájárulás nem terheli. Itt jegyezzük meg: az Szja-tv. 67. §-ának (5) bekezdéseszerint a kifizetőt terheli az árfolyamnyereségből származó jövedelem utáni 25százalékos adómegállapítási, -levonási, -bevallási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Üzletrész értékesítése külföldi cégnek

Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a magánszemély a jövedelmet a részletneka teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, amagánszemély az adót adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtásáraelőírt határidőig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Csoportos személyszállítás

Kérdés: Építőipari kft. dolgozói a kft. által bérelt személygépkocsival járnak a különböző építkezésekre. A gépkocsival 5 saját munkavállaló munkába járását oldjuk meg úgy, hogy az egyik dolgozónk reggelente összeszedi a kollégáit, délután hazafuvarozza őket, éjszakára a lakóhelyén áll az autó, de magáncélra nem használhatja, ezt a belső szabályzat is tiltja, és a menetlevélből is kiderül. Kérdésem, hogy ez minek minősül? Csoportos személyszállításnak? (A törvényben említett 4 fő mindennap megvan.) Ha csoportos személyszállítás, kell-e cégautóadót fizetni? Az Szja-tv. szerint a munkaviszonyban álló dolgozónak a lakóhely és a kirendelési hely között lévő útszakaszon a cégautó használata üzleti célú használatnak minősül, tehát ezen a jogcímen nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Viszont éjszaka a munkavállaló lakhelyén tárolják az autót, maga ez a tény is adóztatható körülményt teremt. Ha a menetlevélből egyértelműen kiderül, hogy nincs magánhasználat, kell cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...négy munkavállalószállításáról gondoskodika) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagyb) különjárat formájában kifizetőtől igénybe vettszemélyszállítási szolgáltatás útján. A kérdésben szereplő esetben megvalósul a csoportosszemélyszállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Diákmunka kifizetése csekély értékű ajándékkal

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmankéntaz adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladórész. Ezt az adómentes juttatást a kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekélyértékű ajándékként tartja nyilván. A szakképző iskolai tanulónak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Telefon magáncélú használata

Kérdés: Olvastam, hogy a céges telefon elszámolásánál a jövőben már nem lehet alkalmazni a magáncélú használat 20 százalékos továbbszámlázását. Tulajdonképpen hogyan változott a céges telefon elszámolásának a lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésben2008. január 1-jétől a változás az, hogy ha a magáncélú telefonhasználattételes elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhelő kiadás 20 százalékátkell kötelezően a magáncélú használat értékének tekinteni. Nem változott, hogya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
1
40
41
42
71