473 talált cikk a kivezetés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 5 millió forint támogatást kapott az 5,5 millió forint értékű személygépkocsi beszerzéséhez. A kapott támogatást közvetlenül a szállítónak utaltuk át. A társaság a személygépkocsi maradványértékét – az aktiváláskor – 1 millió forintban határozta meg, amelyet a juttatás évében elszámolt rendkívüli bevételként. Így a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket számolta csak el passzív időbeli elhatárolásként, amelyből az évenként elszámolt amortizációt vezeti ki rendkívüli bevételként. Kifogásolható-e a maradványérték azonnali elszámolása?

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?

Kérdés: A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát visszaigényeltük, idegen ingatlanon végzett beruházásként tartjuk nyilván, az értékcsökkenést ennek megfelelően számoltuk el. Mi a teendő, hogy ne kövessünk el szabálytalanságot?

Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?

Kérdés: Társaságunk év közben több alkalommal is vásárolt befektetési jegyet az aktuális árfolyamon. Hogyan kell ezen befektetési jegyeket a mérlegfordulónapon értékelni, ha nem váltjuk be a mérlegkészítés időpontjáig, illetve ha beváltjuk azokat a mérlegkészítés időpontjáig?

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?

Kérdés: Kérem, a skontó adóalapot növelő részének meghatározása kapcsán adják meg a jogszabályi hivatkozásokat! Miből mi következik?

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonban lévő kft. 2000. évben "Földhasználati szerződést" kötött, amely szerint az önkormányzat a tulajdonában lévő földterületet térítésmentesen használatba adja 25 évre beruházási célra a kft.-nek. A kft.-nél 2000. évben, illetve a következő években ezt hogyan kell szerepeltetni a számvitelben és társasági adóban?