Társas vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: 2019-ben a társas vállalkozás tagjánál mi a szociális hozzájárulási adó felső korlátja? A minimálbér 24-szerese, vagy a garantált bérminimum 24-szerese?
Részlet a válaszából: […] Nem változott az az előírás, mely szerint a társas vállalkozást a tagjára tekintettel havonta terhelő adóalapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelműsége érdekében a kérdésben leírtakat számszerűsítsük. Alapításkor a jegyzett tőke 100x50.000 = 5.000.000 Ft. A tőkeemelés során a jegyzett tőke 76x50 E Ft = 3.800.000 forinttal nőtt, 1900 E Ft pedig a tőketartalékba került. A tervezett 5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Ingatlan átadása tulajdonosnak

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy lakóháznak minősülő ingatlan, ami egyúttal a kft. székhelye is. A kft.-ben egy személy a tulajdonos, aki szeretné megszüntetni (vagy eladni) a céget, és az ingatlant a saját nevére venni. Milyen költségekkel kell számolnia (hány százalék az illeték és az adó?), milyen lehetőségek vannak ennek a lebonyolítására (csak adásvételi, vagy más is)? Az ingatlan értékének meghatározására milyen szabályok vonatkoznak? Élvez bármilyen kedvezményt a leendő tulajdonos, lévén hogy a kft. is az övé?
Részlet a válaszából: […] A lakóház kft. tulajdonosa számára való megszerzése elvileg lehetséges – mint arra a kérdés utal – adásvétel útján vagy a társaság jogutód nélküli (végelszámolással való) megszüntetése révén. Utóbbi eredményeként az egyedüli tag megszerezheti a megszűnő kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint megszűnik a tagsági jogviszony – többek között – a tagok közös megegyezésével, a tag felmondásával. A kérdés szerinti kültag bejelentése, az, hogy kilép a társaságból, tekinthető a tag felmondásának, természetesen csak akkor, ha a Ptk. 3:147. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Összeolvadás esetén az eredménytartalék

Kérdés: A bt.-nek több millió forintos eredménytartaléka van. A kft.-nek 10 millió Ft-os tagi kölcsöne, amit jegyzett tőkévé alakít megszűnés vagy eladás előtt. Ha a bt. megvásárolja, összeolvad a kft.-vel, kiveheti a kft. 10 milliós jegyzett tőkéjét adómentesen? Mennyi lenne a kft. minimumcégértéke? A kft. 2 éve veszteségesen működik, adóssága nincs, tagi kölcsönből működött. Mit javasol a bt.-nek? Hogyan vegye ki az eredménytartalékot, ha lehet, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a válaszadó nem gondolatolvasó! A kérdésben leírtak eléggé zavarosak ahhoz, hogy ne lehessen röviden és egyértelműen választ adni. A többféle témát érintő kérdéseket ezért a válaszhoz előbb rendezni kell.A bt. mikor vegye ki a nála...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás a végelszámoló által meghatározott nappal fejeződik be. A végelszámoló ezzel a nappal – mint mérlegfordulónappal – elkészíti a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót a cégtörvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a kérdező osztaléknak tekinti a vállalkozásból kivont jövedelmet is. A válasz előtt tisztázzuk a fogalmakat.Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének aa) pontja alapján osztalék a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan idézett kérdésből is látszik, hogy a kérdező nem ismeri a legfontosabb számviteli összefüggéseket, a megszűnésre vonatkozó jogi és számviteli szabályokkal egyáltalán nincs tisztában.Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésének is alapvetően két formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] A 2016-ban megjelenő új személyijövedelemadó-bevallási módszer elsősorban a munkáltatói elszámolás alternatívája lehet abban az esetben például, ha az adóévi elszámolást a munkáltató nem vállalja.Bevallási nyilatkozatot a 2015. adóévről az a magánszemély tehet, akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
1
2
3
4
10