724 talált állásfoglalás a kölcsön kifejezésre

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?

Kérdés: Ügyfelünk hosszú lejáratú banki kölcsönt vett fel, változó kamatozásra. A kölcsön a működés finanszírozására szolgál. A kamat mértéke 3 havi Euribor irányadó kamatláb + 3% margin. Az alapkamat emelkedése elleni védekezésként a társaság kamatcapügyletet köt a bankkal, ahol a capkamatláb (strike) 2,5%. Az ügylet lényege: előre fizetett díj ellenében a bank vállalja, hogy az elkövetkező 5 évben a kamat megállapítása akként fog történni, hogy amennyiben az Euribor 0% fölé emelkedik, akkor ez hozzáadódik a marginhoz, de maximum 2,5%-os összegben veendő figyelembe. Így az elkövetkező öt évben a társaság maximum 5,5% kamatot fog fizetni akkor is, ha az Euribor 2,5% fölé emelkedne. A capügylet 2016. 09. 01-jén indul, lejárata 2021. 08. 31. Az ügylet lebonyolításáért a bank 10 000 euró összegű egyszeri díjat számít fel, amely díjat a társaság 2016. 09. 01-jén meg is fizette. Hogyan kell az egyszeri díjat a társaság könyveiben kimutatni? Időarányosan elhatárolható? Az elszámolás módjában van-e a társaságnak választási lehetősége?

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?

Kérdés: Társaságunk szabad pénzeszközeit eddig hitelintézetnél betétben helyezte el 0,15-0,25% kamatra. Kapcsolt vállalkozásunk egy nagyobb értékű ingatlant vásárolt, melyhez cégünk is nyújtott kölcsönt, mindenkori kamata megegyezik az MNB-alapkamattal. Helyesen állapítottuk-e meg a kapcsolt vállalkozásunknak nyújtott kölcsön kamatát?

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyelviskola használatában lévő könyvek értékét?

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?