Találati lista:
271. cikk / 709 Beltag munkaviszonyban
Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?
272. cikk / 709 Kirendelés
Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalomhasználata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
273. cikk / 709 Betéti társaság megszüntetése
Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a legoptimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
274. cikk / 709 Részvénytársaság részére nyújtott kölcsön
Kérdés: Zártkörűen működő részvénytársaság alkalmazotti jogviszonyban lévő tulajdonosa kamat fejében kölcsönt nyújt a zrt.-nek. Szükséges-e közgyűlési határozat a kölcsönszerződés megkötéséhez? Hogyan adózik a kamatot kapó magánszemély és hogyan a zrt.? Ha csak kölcsönt nyújtó a tulajdonos, akkor miben más az adózás?
275. cikk / 709 Kölcsönből tőkeemelés
Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?
276. cikk / 709 Lakáshitel-törlesztés támogatása
Kérdés: A munkáltató által a vele munkaviszonyban álló dolgozónak lakáshitel-törlesztésre adott – az NGM-rendeletnek megfelelő – munkáltatói támogatást hogyan kell elszámolni?
277. cikk / 709 Fizetési kötelezettség kimutatása
Kérdés: A kft. a részvényei értékesítéséről szóló szerződésben a részvények vevőjével úgy állapodott meg, hogy a vevő a részvények vételárát több részletben fizeti meg. Amennyiben a részletek megfizetésének időszakában a kft.-t terhelő fizetési kötelezettség válik ismertté, akkor a kft. azt úgy teljesíti, hogy annak összegét a vevő beszámíthatja az általa még fizetendő vételárrészletbe. A kft.-nek az ilyen esetleges, a későbbiekben ismertté váló fizetési kötelezettségeit az értékesítés évében valamilyen módon ki kell mutatnia?
278. cikk / 709 Meghalt beltag kölcsöne
Kérdés: A betéti társaság beltagjának 2013-ban kölcsönt nyújtott. A kölcsönt kapó beltag 2014-ben meghalt. Normális esetben, ha a társaság elengedi a tag követelését, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, ami után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kellene fizetnie. A társaságot ezzel összefüggésben adó nem terheli. Kinek kell halál esetén az elengedett követelés után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást megfizetnie? Az elhunyt özvegyének?
279. cikk / 709 Fedezet vagy kölcsön
Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?
280. cikk / 709 Kölcsönszerződés fedezete
Kérdés: A 6154. kérdésre adott válaszukban, amely a személygépkocsi fedezetként történő értékesítését taglalja, álláspontom szerint szemben áll az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában, illetve a korábban adott 5361. kérdésre adott válaszukban foglaltakkal.
